Medvegondok Makfalván

Tudjuk, hogy nem fogjuk megváltani a világot, de az alulról jövő kezdeményezések mindenképpen segítik majd a törvényhozók munkáját, jelentette ki csütörtökön Márton Zoltán, Makfalva polgármestere…

Fotó: Nagy Tibor

Tudjuk, hogy nem fogjuk megváltani a világot, de az alulról jövő kezdeményezések mindenképpen segítik majd a törvényhozók munkáját, jelentette ki csütörtökön Márton Zoltán, Makfalva polgármestere azon a tanácskozáson, amelyen a média képviselői mellett részt vett Kovrig Zoltán, a Nyárád- és Küküllőmente Natura 2000 gondnokság igazgatója, Székely B. Szilárd, az erdőszentgyörgyi vadászegyesület igazgatója, Domokos Csaba barnamedve-kutató a MILVUS képviseletében, Vass Imre alpolgármester, és amelyen fel kívánták hívni a figyelmet az egyre gyarapodó károkra, amelyeket a medvék okoznak a község területén.

„Európa vadaskertjévé akarják változtatni ezt a térséget”

Márton Zoltán beszámolt arról, hogy az utóbbi évben nyolc olyan dossziét állítottak össze a szakemberek, amelyek megfelelnek a törvény szabta feltételeknek, és a kárvallottak jogosultak a medvekárok megtérítésére: őrzött területen történtek a támadások, felmérhető a kár, fényképek készültek stb.

Ezek mellett számos olyan esetet tartanak nyilván, amikor a medve károkat okozott, viszont a károsult nem jogosult kártérítésre, és bejelentést sem tett. Vagyis a kár jóval jelentősebb, mint ahogy a statisztikákból kitűnik. Felháborítónak nevezte, ahogy az Európai Unió, egyebek mellett, ezt a problémát kezeli, mivel az EU alapító tagországaiban nincsenek vadak, így hasonló esetek sem. Véleménye szerint Európa vadaskertjévé akarják változtatni ezt a térséget, hogy azt, amit ők évszázadokon keresztül elpusztítottak, itt vadászhassák le jó pénzért.

A medvék bejárnak a falvakba, Szolokmában például az utcán is láttak medvét, a bekerített gazdaságok sem jelentenek akadályt, bemennek a kukoricásokba, elviszik a disznót stb.

Konkrét esetekről maguk a károsultak számoltak be. Például Molnár József és Kálmán János, akiknek a kukoricáját dézsmálta meg a medve. Kálmán Lajosnál éppen előző éjjel járt, a helyszínre is kimentünk.

A polgármester kijelentette: – Ha a veszélyeztetett falvakban nem tesznek valamit helyben, a törvényalkotók nem fognak törődni a problémával.

Idén több volt a medvekár

Kovrig Zoltán szerint idén több medvekár volt, mint korábban. A Natura 2000 kezelésében levő 90 ezer hektáros védett területen aránylag sok a medve. Aktívan próbálnak együttműködni a lakossággal, illetve az intézményekkel, megoldást keresve. Véleménye szerint az államnak kellene meghoznia a megfelelő intézkedéseket, mindenekelőtt egyértelmű törvényekkel. A kártérítések biztosítására külön alapot kellene létrehoznia a kormánynak. Az állam, különböző okokra hivatkozva, nem fizeti ki a termésben okozott kárt. Itt próbálnának közbenjárni, hogy a környezetvédelmi minisztérium hozzon létre erre alapot, és határidőre térítse meg a gazdák kárát.

A medve opportunista állat

Domokos Csaba szerint július közepétől november végéig hatványozottan megnő a medvék száma, majd a téli időszakban csökken. Az okok egyike a természetes élettér leszűkülése, az idén a szokásosnál kisebb volt a tölgy- és bükkmakktermés, kevesebb az erdei gyümölcs, a medvéket zavarja a turizmus, a fakitermelés zaja stb. A medve opportunista állat, amit talál, azt eszik, jelentette ki, hozzátéve, hogy szüksége van a táplálékra, a fent említett időszakban valóságos evőgéppé válik, hogy kibírja a telet. Nem értett egyet a polgármesterrel, hogy a fejlett európai államokban nem lennének vadak, és példákat sorolt fel állításának igazolására.

Székely B. Szilárd úgy fogalmazott, hogy a medvék „bekoncentrálódtak” a lakott területekre, és amíg nem ér véget a betakarítás, nem is húzódnak vissza az erdőbe. Elmondta, hogy az idén kilőtték a törvény által megengedett két medvét.

A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a legjobb az lenne, ha a kártérítési rendszer működne.