Mederszabályozás és partvédelem

Árvízvédelmi beruházás a Szováta-patakon

A három éve folyó munkálat zárásaként pénteken sajtótájékoztatót tartottak Szovátán, a város nevét viselő patak partján. A rendezvényen részt vett Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere, valamint a vízügyi igazgatóság szakemberei. 

A várost átszelő Szováta-patak szabályozására azért volt szükség, mert a múlt század nyolcvanas éveiben épített támfalak károsodtak, és a 2016 utáni három év rendkívül magas vízállásai rávilágítottak, hogy mederszabályozás nélkül újabb árvizekre lehet számítani. Szabó Kálmán Zsombor műszaki igazgató elmondta, hogy a régi támfalak szilárdításával, a most átadásra került magasított támfalak, aláfalazások és a gabionok (dróthálós kőkosarak) megépítésével a száz évben egyszer előforduló rendkívül magas vízállás sem veszélyezteti a szovátaiakat. A szakadáti felső hídtól lefele 4,2 kilométeres szakaszon végeztek közel nyolcmillió lej értékű mederszabályozási és partvédelmi munkálatokat. Terveikben szerepel, hogy a vadpatakok és csatornák befolyóinál környezetbarát megoldásokkal további szabályozásokat végezzenek. 

Visszatelepíthető az élővilág

A Szováta-patak évszázadokon át biztosította az itt élők megélhetését – mondta Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere. Ebből a vízből itatták állataikat, lennebb több fűrész- és gabonamalom volt. Mára egy régi álom vált valóra. A ’80-as évek óta ilyen mértékű vízügyi beruházás itt nem történt, annak ellenére, hogy többször próbálkozott az előző városvezetés is. Megválasztásom évében, 2016-ban ez a patak kiöntött. A rá következő két évben szintén történelmi vízmagasságot mértünk ezen a patakon. Politikai támogatással 2019-ben elkezdődhetett ez a beruházás. Ma egy fejezetet zárunk, de a beruházás vége még nagyon messze van. Nemcsak az emberek biztonsága miatt kellett a támfalakat megépíteni, rendezni a medret, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos volt. Gyerekkoromban, igaz, csak nagyon ritkán, de még pisztrángot is fogtam ebben a patakban. Szeretnénk a halállományt visszatelepíteni ebbe a csodálatos patakunkba. Számítunk az emberek támogatására is. 

A szakemberek és önkormányzati vezetők elképzelése szerint is vissza kellene állítani a patak régi környezetbarát állapotát. Vissza kellene hozni azt az élővilágot, amely évtizedekkel ezelőtt jellemezte ezt a vízgyűjtő területet, de ez már a következő projektek célja kell legyen. 

Környezettudatos közösség

Tánczos Barna hangsúlyozta, hogy a minisztérium 2021-ben megháromszorozta a saját forrásból beruházásokra előirányzott pénzeket az országos vízügynél: 

– Ennek köszönhetően az idén számos mederszabályozási és partvédelmi munkálatot tudtunk befejezni, és újabbakat elkezdeni. Nagyon fontos munkálatokról beszélünk. Emberi életeket és anyagi javakat védünk meg ezáltal. A legfontosabb, hogy a partvédelmen túl legyen fenntartható, tudatos környezetvédelem. Meg kell dicsérnem a szovátai közösséget. A mederszabályozást első alkalommal ez év júniusában látogattam meg, akkor nem tűnt fel, hogy milyen tiszta patakmedret látogattunk. Ma az lepett meg, hogy egy olyan városban, olyan patakmederben néztünk meg munkálatokat, ahol a közösségnek az odafigyelése, a környezettudatos viselkedése tetten érhető. Az legfontosabb, hogy a partvédelmen túl legyen fenntartható, tudatos környezetvédelem. Sehol vagy talán csak ritkán láttam ilyen szép tisztán rendben tartott folyómedret Romániában, amiért gratulálni kell a megye és a város vezetésének, azoknak, akik a közösséget vezetik. Az önkormányzatok felelőssége óriási. Látom, Bukarestben mit jelent, ha egy önkormányzat nem vigyáz sem  patakra, sem vízre, sem vízpartra, sem a hulladékgazdálkodásra, sem a forgalom menedzsmentjére, és nem foganatosít konkrét lépéseket annak érdekében, hogy Bukarest olyan tiszta településsé váljon, mint Szováta.