Matteo Renzi lemond, de mi lesz utána?

Matteo Renzi a 2017-es olasz költségvetés szerdai parlamenti megszavazása után nyújtja be hivatalosan lemondását az államfőnek. A távozó olasz miniszterelnök és az összes többi párt vezetője előrehozott választásokat szorgalmaz, amelyeket mindenekelőtt az olasz választási rendszer hiányossága akadályoz meg.

A december 4-én az alkotmány reformjáról általa kezdeményezett népszavazás elveszítése után Matteo Renzi azonnal bejelentette lemondását. Sergio Mattarella államfő azonban arra kérte, hogy lemondását fagyassza be a jövő évi költségvetési törvény parlamenti elfogadásáig. A voksolás a tervek szerint ma délután lesz, Matteo Renzi ezután megy ismét az államfői palotába benyújtani lemondását. Az államfő pedig megkezdi a konzultációkat a parlamenti frakciókkal. A találkozó csütörtökre is húzódhat, mivel az államfő ma este a milánói Scala-operaház évadnyitó előadásán vesz részt.

A köztársasági elnök sohasem titkolta, hogy számára a leg-stabilabb belpolitikai megoldásnak a folytatás tűnik: a balközép többségű kormánynak a parlamentben megvan a többsége, ezért a 2018-as parlamenti választásokig vezetheti az országot egy új miniszterelnökkel. Az esélyesek között Pier Carlo Padoan jelenlegi pénzügyminiszter neve szerepel, vagy Piero Grasso szenátusi elnök, esetleg a kormányzó Demokrata Párt (PD) egyik mérsékelt politikusa, mint például Paolo Gentiloni külügyminiszter.

Matteo Renzi és az összes többi párt vezetője azonban jelenleg kivétel nélkül előrehozott választásokat szorgalmaz, átmeneti vagy szakértői kormány helyett. Matteo Renzi nem akarja tovább gyengíteni politikai erejét, máris visszavágóra készül azonnali, már január-februárra kitűzendő parlamenti választásokkal. Arra hivatkozik, hogy az egyébként az alkotmányreform bukását hozó vasárnapi népszavazáson az urnákhoz járulók negyven százaléka (több mint 13 millióan) mellette szavazott, és ez elegendő kiinduló erő lehet az újabb miniszterelnöki megbízatás megszerzéséhez. A Renzi-ellenes népszavazást kihasználni akaró Matteo Salvini, az Északi Liga vezére bejelentette, már a karácsonyi ünnepek után kész a választásokra. Angelino Alfano belügyminiszter, az Új Jobbközép (NCD) elnöke februári választásokról beszélt. Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország (FI)  elnöke óvatosan jövő nyárig várna, hogy Matteo Renzi és a belső törés szélén álló PD tovább gyengüljön.

Olaszországban alig ért véget a népszavazási kampány, máris választási kampány hangulata érezhető, de a hatalmi űr felszínre hozta a bal- és jobboldali táboron belül eddig nyugvó feszültségeket is. A jobbközépen Matteo Salvini mielőbbi előválasztásokat sürget a politikai oldalt több mint húsz éve vezető Silvio Berlusconi leváltására. A nyilatkozatok és háttérmegbeszélések egymást követik: Silvio Berlusconi a Milánó közeli Arcoréban, saját villájában kedd este egyeztetett pártja politikusaival.

A Matteo Renzi utáni politikai fejleményeket a PD mai vezetőségi ülése is meghatározza, ahol kiderül, hogy az alkotmányreform kudarca után a balközép párt mennyire támogatja a pártfőtitkár Matteo Renzit és az előrehozott választásokat. A párt Renzi-ellenes baloldali szárnya Renzit lecserélő kongresszust sürget. A PD-nek a valamivel több mint 900 fős római parlamentben 400 tagja van, ezért ez a párt meghatározó befolyással lehet az államfő döntéseire.

Az alkotmányos referendum győztesének számító Beppe Grillo, az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezére blogján szűkszavúan bejelentette, hogy az M5S kész a kormányzásra. Az M5S a PD ülésére vár, és utána dönt politikai stratégiájáról.

Az előrehozott választásokat egyedül az elmaradt választási reformok komplikálhatják: jelenleg Olaszországban más és más rendszer vonatkozik a parlament felső- és alsóháza tagjainak megválasztására. A képviselők megválasztását szabályozó, júliusban bevezetett törvényről (Italicum) az olasz alkotmánybíróság a következő hetekben nyilatkozik. Az államfő úgy dönthet, hogy az esetleges előrehozott választásokat csak az olasz választási rendszer egységítése után tűzi ki.