MaStart Businessreggeli

A vállalati paradoxon

A fiatal vállalkozók többsége nem mindig tudja elképzelni, hogy melyik az az út, amellyel eredményesebb lehetne, illetve az esetleges gyakorlat hiánya miatt gyakran nincs tisztában azzal, hogy milyen részletekre kell odafigyelnie. Nekik is kíván segítséget nyújtani a St. Georgius Manager Club és a MaStart. A két szervezet tavaly óta közösen minden hónap utolsó csütörtökén megszervezi a Businessreggelit.

 A St. Georgius Manager Club keretében 2022-ben vezetőségi váltás volt. Jelenleg hét vezetőségi tag van a Manager Clubon belül, akik szakágak szerint leosztották egymás között azokat a vállalkozásokat, amelyek részét képezik a szervezetnek. Az egyik ilyen doménium a fiatal vállalkozókat foglalja magába. Számukra is szeretnének segítséget nyújtani annak érdekében, hogy tudják megőrizni és fejleszteni a vállalatukat. E célból született meg a Businessreggeli koncepciója is. Ez azt jelenti, hogy minden hónap utolsó csütörtökén találkoznak a fiatal vállalkozókkal – és nem csak –, akik, miközben elfogyasztják a reggelit, tartalmas előadást hallgatnak meg, mondta el lapunknak Parajdi Borbála, az EuroTop Consulting ügyvezető igazgatója, a Businessreggeli szervezője. Hozzátette azt is, hogy az első alkalom óta folyamatosan növekszik azok száma, akik részt vesznek az eseményen. A fő célközönség a fiatal vállalkozók, de bármilyen céget, cégvezetőt szívesen látnak.

Parajdi Borbála hozzátette, hogy az eddigi Businessreggeliken a HR és marketing, a szerződéskészítés, a pályázatírás vagy a márkaépítés témakörében hallhattak előadásokat a résztvevők. A szervező azt is elárulta, hogy március utolsó csütörtökén gazdasági szakértő fog előadást tartani. 

A Businessreggeliket a MaStart és a St. Georgius Manager Club Facebookon-oldalán hirdetik meg, két-három héttel az esemény előtt. Az érdeklődők minden esemény leírásában találnak egy online űrlapot, kitöltésével jelentkezhetnek az adott, reggelivel egybekötött előadásokra.

A februári Businessreggeli témája a márkaépítés volt. Ezzel kapcsolatban Tóth Attila, a Cognitive Creators digitális stratégája elmondta, hogy ez a vállalatokon belüli stratégiakérdés, amelyre nagy figyelmet kellene fordítani. A szakember szerint a legtöbb vállalkozás azzal küzd, hogy ezt egy operatív folyamatként próbálja kezelni, és egy marketinges vagy designnal foglalkozó kollegának adja ki a feladatot, miközben a márkaépítés fontossága a pénzügyekben is kimutatható. Adatokkal lehet alátámasztani, hogy a globális márkák között azok, akik foglalkoznak brandépítéssel, többszörösen túlteljesítik azokat, akik ezt nem tudatosan végzik. Tóth Attila úgy vélekedett, hogy minden cég kellene rendelkezzen egy tervvel erre vonatkozóan, amivel foglalkozik is, hiszen nem szabad azt hinni, hogy ez magától képes fejlődni.

A márkaépítés területén több módszertan létezik, ezek közül Tóth Attila egy hárompilléres módszerre hívta fel a vállalkozók figyelmét. Az első pillér a felkészülés, ez a tulajdonosokat, vezetőket érinti, azokat a személyeket, akik a vállalkozás jövőjét határozzák meg. Arra kell fókuszálni, hogy a vállalkozás jellemvonásai legyenek meghatározva, valamint az, hogy milyen képet kommunikáljunk magunkról. A második pillér arról szól, hogy ezeket a jellemvonásokat hogyan lehet a gyakorlatba ültetni. Mit jelentenek ezek a logóban, a honlapon vagy akár egy e-mail szövegében. A harmadik pillér a tudatos brand menedzsment, ilyenkor azt kell figyelni, hogy az az irányvonal, amit elkezdünk felépíteni, megvalósul-e. Amennyiben nem, akkor fel kell deríteni az okot, és megvizsgálni azt, hogy hogyan lehet ezen változtatni. 

A digitális stratéga a kezdő vállalkozóknak azt javasolja, hogy havonta egyszer nézzék meg, hogy arra tartanak-e, amerre szeretnének, és ha nem, akkor gondolkodjanak, hogy milyen tényezőkön kellene változtatni.

A digitális stratéga elmondta, hogy a honlapok, mobiltelefonos alkalmazások és egyéb online felületek jelenleg dominálják a fogyasztói élmények megszerzését. Ezzel együtt viszont még van néhány olyan iparág, amely még nincs annyira jelen a digitális világban, viszont ez nem azt jelenti, hogy nem is jut el oda, vélekedett Tóth Attila. Napjainkban, amikor brandfejlesztésről van szó, elkerülhetetlen, hogy az online megoldásokról, a közösségi médiáról is szó essen, illetve az itt történő kommunikációról. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy milyen sajtóorgánumokban van szó az adott vállalkozásról, és ott hogyan írnak róla, mert ez is képes alakítani a közvéleményt.

Tóth Attila kitért a mesterséges intelligenciára is, amely számos embercsoport körében pánikot váltott ki, hiszen, látva a ChatGPT tudását és fejlettségét, sokan úgy gondolták, hogy nem lesz szükség a munkájukra. 

Értelemszerűen lesznek olyan munkakörök a jövőben, ahol a mesterséges intelligencia teljesen képes lesz helyettesíteni az embert, viszont a vállalatfejlesztéshez szükséges kreativitást és gondolkodást egyhamar egészen biztosan nem fogja tudni helyettesíteni.