Marosvásárhelyiek ezrei „éjszakáztak” a kultúrával

Tizenhetedik alkalommal várták május 13-án, szombaton éjszakába nyúlóan a Maros Megyei Múzeum részlegei a kulturális élménygyűjtésre induló marosvásárhelyieket. 

A Múzeumok éjszakája programsorozat délelőtti kínálata a korábbi évekhez hasonlóan elsősorban a kisgyermekes családokat mozgatta meg. A 11 órai nyitást követően a rendezvény idejére lezárt Enescu utca népesült be a leghamarabb. Az apró múzeumlátogatókat sikerült lekötni a megyei könyvtár szabadtéri tevékenységeivel, ottjártunkkor megannyi kisóvodás színezett vagy készített matricás könyvjelzőt, míg a nagyobbak felakasztható papírdíszeket varázsoltak az asztalokon sorakozó nyersanyagokból. Az egyik legkisebb résztvevő a fotósarokban várakozó régi írógép billentyűivel ismerkedett, a felnőttközönségből pedig többen az ingyen elvihető könyveket szemrevételezték. Pár lépéssel arrébb néhányan már felsorakoztak a toronytúrára, az idő múlásával pedig látványosan nőtt a magasba készülők lánca.

Kincskeresés a Palotában

A felújítás alatt lévő Kultúrpalotában is volt élet. Az előtérben óriáspárnás festő-, rajzoló-, pihenősarok várt kicsiket és nagyokat – a híres festmények alapján készült alkotásokat az elkövetkezőkben a Palota múzeumpedagógiai termében állítják ki a szervezők –, a kalandra kész családok, illetve gyermekcsoportok pedig ugyanitt vehettek át kétféle kvízlapot. Az egyik feladatsor megoldása közben a Kultúrpalota kincseit fedezhették fel a játékosok, egyebek mellett arra kellett választ adniuk, hogy a Bernády-emlékszoba melyik tárgyán jelenik meg egy legyezőszerű dekorációs elem, és a Marosvásárhelyi szecesszió című kiállításon megtekinthető, száz évvel ezelőtti kávézó fényképén hány órát mutat az időmérő. A másik kvízlap kitöltéséhez a megyei múzeum valamennyi részlegét be kellett járni, a kérdések ugyanis egy-egy tárlat részletéhez kapcsolódtak, a néprajzi és népművészeti múzeum A házasságkötés szokásai a Küküllő mentén című kiállításán például az ifjú párt ábrázoló fotó fölötti évszámot kellett lejegyezni, míg a természettudományi múzeumban a rendezvénysorozat keretében nyílt időszaki kiállításból kellett megtudni, hogy melyek a legnagyobb szárazföldi állatok a dinoszauruszok után.

A Kultúrpalota kistermében agyagozni, üvegre festeni és mozaikozni is lehetett, a legkisebbek pedig különböző pecséteket próbálhattak ki. Ezeken a tevékenységeken diákcsoportok is részt vettek, például a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskolából is érkezett egy negyedikes osztály tanítónőjük, Sava Letiţia kíséretében.

A szintén felújítás miatt zárva tartó természettudományi múzeum udvarán a délelőtti órákban pozsgás növénypalántákat ültethettek a gyermekek, a foglalkozásba mintegy negyven kis kertész kapcsolódott be. Délután a múzeumi részleg melléképületében A dinoszauruszok utáni világ. A modern élet kezdetei címmel nyílt időszaki kamarakiállítás.

Délutánra benépesült a vár

Bár arra számítottunk, hogy a vár lesz a leglátogatottabb helyszín, a régészeti és történeti múzeum mögötti homokozóban, a mindig nagyon népszerű régészeti iskolában – bizonyára a borús idő miatt – senki nem kutatott a délelőtti órákban apró kincsek után. A múzeumi részleg újonnan nyílt Korok, elitek, fegyverek című kiállításának belső helyiségében azonban találkoztunk római katonát ábrázoló puzzle-t rakosgató gyerekekkel. Délutánra azonban benépesült a vár, a római, középkori és modern katonai bemutatók iránt egyaránt nagy volt az érdeklődés, de a régészeti és történeti múzeumi részleg kiállításai is tömegesen vonzották a látogatókat. Az aranyosgyéresi Promenada fúvózenekar kora esti előadására is sokan kíváncsiak voltak, a gyereknép körében azonban minden bizonnyal a római katonákkal az esti fáklyagyújtásig vívott harc volt az első számú élmény. 

A családok, párok és felnőtt baráti társaságok mellett sok tizenéves csapatot is meg lehetett figyelni a várban. A tizenkettedikes Kovács Dóra is többedmagával érkezett.

– A vár az első helyszín, amit meglátogatunk, a nap első felében a civil szervezetek vásárán voltam a máltaiakkal, ezért indultunk csak most el a múzeumkörútra. Leginkább Barabási Albert László kiállítását szerettem volna megnézni, ugyanis a Bolyai líceumban tartott előadását is meghallgattam. Eddig minden évben részt vettünk a barátokkal a Múzeumok éjszakáján, szerintem ez egy nagyon vagány, fiatalos közösségi rendezvény – foglalta össze első benyomásait Dóra.

János levele, Farkas kályhája

A Teleki Téka állandó kiállításai mellett késő délutántól igazi kuriózumok is várták az ide betérőket: első alkalommal lehetett megtekinteni Bolyai János apjához írt híres levelét, amelyet eddig csak a kutatók vehettek szemügyre, VR-szemüveggel a Bolyai Farkas által készített kályhát tanulmányozhatták az érdeklődők a Sapientia egyetem diákjai és vezetőtanáraik által készített applikáció segítségével, este 8 órától pedig a Teleki Sámuel-emlékkiállítást mutatta be magyar nyelven – azt megelőzően, délután 6-tól románul – a tárlat kurátora, László Kimpián Annamária. Nyitástól este 8 óráig már több mint 414-en fordultak meg a Teleki Tékában, illetve a Bolyai múzeumban.

Lázok Klára osztályvezető úgy értékelte, hogy az idei év talán az eddigi legjobb volt a látogatottság szempontjából.

– Úgy gondolom, hogy valamennyi helyszínen igyekeztek a szervezők a közönség elvárásaihoz közelíteni a programokat, a Teleki Tékában pedig sikerült ötvözni a komoly részt a gyerek-, diák-, illetve turistacsalogató elemekkel. Meglátásom szerint a Bolyai-múzeumban a VR-szemüveges applikáció volt a legnépszerűbb, valamint a temesvári levél Bolyai János híres soraival – „semmiből egy új, más világot teremtettem” –, amihez zarándokolva jöttek a vásárhelyiek, hála istennek nemcsak az idősebb generáció, hanem a fiatalok is. A Teleki Sámuel-emlékkiállítás román nyelvű bemutatóján is sokan voltak, ez számunkra nagyon örvendetes, hiszen célunknak tekintjük, hogy a román közösséggel is megismertessük a Teleki Téka értékeit. Ugyanakkor a fotósarok és az emeleti folyosón kipróbálható Teleki-puzzle-k iránt is nagy volt az érdeklődés – összegzett a Teleki Téka főkönyvtárosa.

Az idei múzeumi éjszaka újdonságai közé tartozott a Színház téren felállított, 180 fokos látásszöget biztosító dome mozi, amelyben két rövidfilmet nézhetett meg a – minden bizonnyal több ezer – érdeklődő.

Éjfél előtt pár perccel még javában kígyózott a sor a kupolaszerű szerkezet előtt, amelybe negyvenfős csoportokat engedhettek be egyszerre a szervezők.

Nehezen indult, de a legjobbra fordult

A nap végén, pár órával programzárás előtt a rendezvénysorozat legilletékesebbjeit kértük a 17. Múzeumok éjszakája első – hozzávetőleges adatok szerinti – értékelésére.

Ötvös Koppánytól, a Maros Megyei Múzeum igazgatójától megtudtuk, hogy este fél 11-re már hatezer karkötő fogyott el, a részvétel tehát jóval meghaladta az elvárásokat.

– Amilyen nehezen indult a reggeli borús időben a rendezvény, olyan jóra fordult minden – tette hozzá a múzeumigazgató, majd hozzátette, hogy a látogatók száma körülbelül délután 2 óra után kezdett növekedni.

Fülöp Tímea, a Kultúrpalota osztályvezetője, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy arra számított, hogy a Kultúrpalotában a felújítási munkálatok miatt nem lesz nagy forgalom, ehhez képest még éjfél előtt is nagy volt a nyüzsgés. Az új helyszínek is felkeltették a közönség érdeklődését, az orvosi egyetem botanikus kertjében például – ami nem egy bejáratott, központi helyszín, és a gyalog érkező kisgyermekes családok számára szinte elérhetetlen – mintegy 150 látogató fordult meg, ami nagyon fellelkesítette az ottani partnerszervezetet. 

Fülöp Tímea azt is megjegyezte, hogy míg a korábbi években bizonyos napszakokban érkeztek tömegek az egyes múzeumi részlegekre, idén folyamatosan jöttek a kulturális élményekre éhezők.