2022. december 9., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Tudomány: út a világ megismeréséhez

Hivatalosan 2003-tól ünnepeljük minden esztendő november 3-án a magyar tudomány ünnepét, arra emlékezvén, hogy ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, lehetővé téve ezzel a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét. Ez alkalomból az MTA által 2007-ben a 6. területi bizottságként létrehozott Kolozsvári Akadémiai Bizottság egész napos, ünnepi eseménysorozatot szervezett, amelynek helyszínéül a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet választották.

A Tudomány: út a világ megismeréséhez című rendezvénysorozat november 11-én, pénteken délelőtt kezdődött az egyetem Stúdió Színházának előcsarnokában, ahova annak ellenére, hogy a múlt hétvégén számos egyéb, ugyancsak jelentős kulturális rendezvény – például a könyvvásár – is zajlott a városban, számottevő közönség látogatott el. 

A jelenlévőket online üzenetben üdvözölte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd Gábor Csilla, a KAB elnöke és az eseménysorozat moderátora, valamint Novák Csaba Zoltán történész mondott köszöntőbeszédet. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektorának, Sorin Crişannak az üzenetét Ungvári Zrínyi Ildikó olvasta fel, ezt követően Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke szólalt fel, aki beszédében elmondta, az erdélyi tudósok szinte mindegyike a KAB-ba és az Erdélyi Múzeum-Egyesületbe is tömörödik, évről évre újabb fiatal, doktori végzettségű kollégák kérik a felvételüket ebbe a közösségbe, az MTA köztestületi tagságába, ahol majdnem 18.000-en vannak – közülük körülbelül 2000-en Magyarország határain túl magyarként, tudósként kérték felvételüket ebbe a testületbe. – Minden második határon túli magyar tudós erdélyi, és bár a KAB egy romániai civil szervezet, és nem utasíthatja semmire a budapesti székhelyű akadémia elnöke, mi lelkiekben kötődünk egymáshoz, hiszen a nemzetegyesítést az MTA kezdte azzal, hogy az 1990-es évek elején, majd az 1994-es akadémiai törvény értelmében lehetővé tette az akadémiai tagságot azoknak is, akik nem Magyarország jelenlegi területén élnek. A budapesti nyilvántartás szerint ma a KAB-nak 944 főnyi tagsága van. A legfiatalabb tag 30 éves, a legérettebb 101. Az 50 év alatti, fiatal tudósok aránya 47 százalék, 51-től 65 évesig 25 százalék, a 65 év fölöttiek aránya 28 százalék. Marosvásárhelyen és környékén 170 KAB-tag él, közülük 55-en orvosok. Erdélyen belül minden második KAB-tag Kolozsvárhoz kötődik (ott 400-an vannak), a tagság tömörítésében második helyen áll Marosvásárhely, ezért is döntött úgy a bizottság, hogy az e napi ünnepségsorozatot itt tartja meg – mondta Kocsis Károly, majd a nap szakmai része, az előadások sorozata következett, amit Kollár László Péter akadémikus, az MTA főtitkára nyitott meg „Az egyetem feladatáról” című, Eötvös Lorándtól idézett címmel ellátott értekezésével, amely a felsőoktatás mai helyzetének megannyi vetületét elemezte.

A szakmai előadások Bessenyei Gedő István (A tükör lázadása. Intézményesülés, hierarchizáció, hatalom a nagybányai-szatmárnémeti társulatban), Ungvári Zrínyi Ildikó (A színházi nyilvánosság szerkezetváltozásai. Hatalom, intézmény és test 1945-ben Marosvásárhelyen), Bartha Katalin Ágnes (Terek meghatározta színészi identitás), Nagy Imola (Emlékezeti folyamatok a kortárs színházban), Csizmadia Imola (A néző [esztétikai] tapasztalásának szomatikus formája. Újfajta esztétikai érzékenység a helyspecifikus színházi terekben) és Albert Mária (Nyelvrendezés – A drámafordítás elméleti és gyakorlati kérdéseiről Seprődi Kiss Attila Caragiale-fordításai kapcsán) színháztudományi értekezéseivel folytatódtak, a délután folyamán pedig a Színháztudományi Szakbizottság könyvbemutatójára is sor került, valamint a nap egyik fénypontjaként kiosztották a KAB tudományos díjait. 

A Stúdió Színház előcsarnokában sorra kerülő díjátadó ünnepségen a Tudomány Erdélyi Mestere díjban Hollanda Dénest, a Tudományos Kiválóság díjában Bodó Zalánt, a Fiatal Kutatói Díjban pedig Csiki Ottót részesítette idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság.

Fotó: Nagy Tibor