Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Október 9-én a romániai zsidó áldozatok emléknapján a marosvásárhelyi holokauszt-emlékműnél gyújtottak gyertyát a 6 millió európai zsidó, köztük a romániai áldozatok emlékére. A rendezvényen héber és román nyelvű imát mondtak el. Prozan Mircea-Dumitru történelemtanár a romániai pogromokról tartott meglepően hű előadást. A megemlékezésen a marosvásárhelyi zsidó hitközség és annak elnöke, dr. Dub László, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, Kovács Mihály-Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke és dr. Ovidiu Butuc prefektus is részt vett.
Prozan Mircea-Dumitru az emberiség ellen elkövetett legnagyobb pogromnak nevezte a holokausztot, amiről beszélni egy történelemtanárnak is nehéz. Minél több információhoz jut az ember, annál inkább rájön, hogy elképzelhetetlen az a kegyetlenség, ami a zsidósággal történt.
– A holokauszt görög eredetű szó, tükörfordításban teljesen elégő áldozatot jelent. Ezt az égetést a történelem során csak a zsidók esetében alkalmazták. A Németországban történtekről elég sokat tudnak az emberek, de ami Romániában és Észak-Erdélyben történt a zsidókkal, arról kevesebbet. Az antiszemitizmus Romániában már a XIX. században elkezdődött. Sokak meglepetésére, Eminescu is a legbuzgóbb antiszemiták közé tartozott, akárcsak Ioan Slavici, Nicolae Iorga annak a pártnak a megalapítója, amely nyilvánvalóan zsidóellenes volt. 1923-ban megalapították a nemzeti-keresztény védelmi ligát (LANC) A. C. Cuza tanár vezetésével, akinek Corneliu Zelea Codreanu volt a tanácsadója. Nyilvánvalóan ez egy antiszemita szervezet volt, amelynek társadalmi bázisa főként Moldvában volt. Ezt követően belső harc alakult ki a liberálisok és legionáriusok között, a legionáriusok meg is ölték a liberális miniszterelnököt, Ion Gheorghe Ducát, a pártot törvényen kívül helyezték.
Mi történt ezután? 1933-ban Adolf Hitler átvette a hatalmat Németországban, és megkezdődtek az antiszemita megnyilvánulások, amelyek egész Európában elterjedtek. Moldvában az antiszemitizmushoz sokan csatlakoztak, sajnos, az intellektuális elitből voltak a legtöbben. A legionáriusok egyre durvább intézkedésekhez folyamodtak, a zsidókat kiiktatták a közéletből, az iskolákból, elkobozták javaikat a német modell szerint. 1938-ban olyan kormány került hatalomra, amely a legradikálisabb intézkedéseket hozta a zsidóság ellen, ez a rossz emlékezetű Goga-kormány. El sem képzelhetjük, mit vittek végbe! II. Károly király le kellett mondjon a trónról, a hatalmat Ion Antonescu vette át a legionáriusokkal együtt, akiket Horea Sima vezetett. Zelea Codreanut a börtönben lelőtték.
Mi következett? A zsidóellenesség elfajult. Az első romániai pogrom Bukarestben volt 1941 januárjában, amikor több száz zsidót lőttek le, aztán következett a dorohoii szintén több száz áldozattal. Jászvásáron több ezer ártatlan zsidót végeztek ki. Azokat, akik túlélték, bevagonírozták, és elvitték őket a Turnu Măgurele-i lágerbe, ahonnan továbbszállították őket, víz, élelem, levegő nélkül.
A legnagyobb mészárlás Odesszában volt, amely akkor a román hadsereg fennhatósága alatt állt. A Besszarábiából, Bukovinából és a környékről összeszedett zsidókat – több ezret – megölték. Észak-Erdélyből 1944-ben, amely akkor magyar fennhatóság alatt volt, 130 ezer zsidót vittek el Auschwitzbe, gázkamrákba. Romániában a zsidó áldozatok száma pontosan nem ismert, de 280 ezer és 380 ezer közöttire tehető. Európában 6 millióan haltak meg – sorolta a tényeket Prozan, hozzátéve: javasolja, hogy az emberek olvassanak, tanulmányozzák a történelmet, mert csak így kapnak valós képet arról, hogy mi történt a zsidósággal. Ez azért is fontos, hogy soha ne fordulhasson elő a népirtásnak még a gondolata sem.
Dr. Dub László, a zsidó hitközség elnöke feltette a kérdést: hogyan történhetett meg a holokauszt? Európa népei hogyan tolerálták, hogy ártatlan embereket hurcoljanak el és semmisítsenek meg? Úgy véli, ennek oka a félelem, a gyávaság, a nemtörődömség lehetett. A második világháború áldozatainak száma 50 millióra tehető, ebből a zsidó áldozatoké 6 millió.
A megrázó eseményre való emlékezéseken évről évre kevesebben jelennek meg, a zsidó közösség is fogyatkozóban van, de a pedagógusok felvállalhatnák, hogy a diákokkal, a fiatalokkal ismertetik, hogy milyen atrocitásokat kellett elszenvednie a nagyszüleikkel, dédszüleikkel kortárs zsidóságnak, és részt vehetnének a holokauszt emlékművénél szervezett megemlékezéseken.