Marossárpatakon idén sem maradt el a szokásos nótaest

Február 9-én, pénteken a település információs és dokumentációs központjában tizenegyedik alkalommal szervezett hagyományőrző nótaestet a Marossárpatakért Egyesület. Az elmúlt évekhez viszonyítva idén kevesebben vettek részt a rendezvényen, de jó hangú énekesekben, minőségi borokban ezúttal sem volt hiány. A lelkes nótázókat ezúttal is népi zenekar kísérte, volt egyéni és közös éneklés is.

Marossárpatakon, Kristóf István tanító kezdeményezésére, már az 1980-as években is tartottak nótaesteket a kultúrotthon konyhájában, ahol értékes hangfelvételek készültek. Később a közös, szervezett nótázás közel két évtizedet szünetelt. Pontosan tíz évvel ezelőtt a Marossárpatakért Egyesület vezetői voltak azok, akik újraindították a hagyományőrző nótaesteket, amelyekre rendszerint februárban kerül sor. A tizenegyedik nótaestre a vártnál kevesebben érkeztek, de így is közel félszázan mulattak együtt, Gernyeszegről, Sáromberkéről és Marosvásárhelyről is érkeztek nótakedvelők.

 

Tisztelgés az elhunytak emléke előtt

A résztvevőket Berekméri Edmond tanító köszöntötte. Bevezetőjében a magyar nemzet egyik legtisztább kincsének nevezte a magyar nótát, amely a legőszintébb hangon szól az ember öröméről, bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról. „A dalnak mindenkor közösségmegtartó ereje volt, és van ma is. Ha elhanyagoljuk, egész kultúránk, nemzeti sajátosságaink kerülnek veszélybe, de ha felkaroljuk, akkor a magyar dallal, nótával formáljuk a magyar emberek ízlését” – mutatott rá a szervező. Ezt követően megemlékeztek azokról a zenészekről, nótafákról, akik az utóbbi években a másvilágra költöztek. Kristóf István tanítóról, aki hosszú időn át volt a helyi kulturális élet vezetője, Kozma András (sofőroktató) prímásról, Rend Mária (Cukri) tanítónőről, Gábor János és Nagy Zsuzsánna (Fátyol) nótafákról. 

 

Meglepetésvendégek, közös daltanulás

A bevezető után a résztvevők hatalmas kivetítőn tartalmas fényképösszeállítást tekintettek meg az előző nótaestekről, majd közönség elé lépett az est két meglepetésvendége: Kádár Ferenc és Sándor Botond, akik nótacsokrot énekeltek. A két sáromberki fiatalember a marosvásárhelyi Kéknefelejcs Nótatársulat tavaly decemberben lebonyolított Csak tiszta forrásból elnevezésű népdal- és nótaversenye első, illetve harmadik helyezettje volt, felnőtt kategóriában. A vendég énekeseket Göndör Rezső prímás, Barabási László harmonikás és Gondos János brácsás kísérték. Az elmúlt évekhez hasonlóan, a közös mulatozás előre kidolgozott forgatókönyv szerint zajlott. Mivel egy ideje minden nótaesten egy új éneket is tanulnak a jelenlévők, először ezek a korábbi együttléteken elsajátított dalok kerültek eléneklésre: Don-kanyarban áll egy szomorúfűzfa (2014), Elmegyek, elmegyek jó messzire (2015), Zöld erdőben de magas (2016), Erdélyországban van az én hazám (2017). A daltanulás idén sem maradt el, Az erdélyi havasokon zúg az őszi szél című nótára esett a választás, amit Rend Tamás zenetanár hathatós segítségével rövid idön belül sikerült a dallamán „fújni”.

 

87 éves volt a legidősebb résztvevő

A nótaest legidősebb résztvevője a 87 éves Köblös Mihály volt, aki szívesen énekelte el kedvenc nótáit, népdalait a hallgatóságnak. Elmondta, hogy mindig nagyon szeretett nótázni, és több évtizeden át tagja volt a helyi hagyományőrző tánccsoportnak. „Szeretem a nótázást, a mulatozást, egyetlen alkalommal hiányoztam a nótaestekről. A sárpataki néptáncnak, verbunknak messze földre eljutott a híre, kis csoportunk többször vendégszerepelt Magyarországon. Nagyon megöregedtem, már alig mozdulok ki otthonról, de amikor a szervezők felajánlották, hogy elhoznak autóval a nótaestre, elfogadtam a meghívást. Lehet, hogy utoljára vagyok jelen, de örömmel jöttem, és nagyon jól érzem magam a nótakedvelők között” – mondta a legidősebb nótafa. 

Lelkes, jó hangú énekesekben idén sem volt hiány. A nótafák közül nem hiányzott Cozma Ferenc, Orbán Ferenc, Pető Attila, Bocskai József (Gernyeszegről) és Váradi Csaba (Marosvásárhelyről), de jelen volt a község polgármestere, Kozma Barna és a település iskolaigazgatója, Mózes Sándor is. A megjelentek kivétel nélkül bizonyították, hogy ismerik és tudják énekelni az elődeinktől örökölt népi kultúra virágát, a magyar népdalt.

 

Nótamaraton hajnali háromig

A közös dalolás során a nótakedvelők először fegyelmezetten a helyükről énekeltek, aztán körbeállva sorra fújták el az ismert kuruc nótákat, 1848-as dalokat és világháborús énekeket, szerelmes dalokat, hallgatókat, kuplékat. Az elmúlt évekhez hasonlóan bárki javasolhatott, kezdhetett dalt, a nótázók, illetve a zenészek mindenkinek teljesítették a kívánságát. A társaság jóval éjfél után kezdett bomladozni, de voltak, akik hajnali 3 óráig kitartottak.