2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Farkas Róbert virtuális utazásaihoz

nincs szükség számítógépre. A nyolcadikos fiú kiskorától szenvedélyesen böngészi a térképeket, és miközben a szobájából bejárja a világot, órákra megáll körülötte az idő. 

Róbert számára mindez több mint hobbi, ezt bizonyítja, hogy a Magyar Természettudományi Társulat által szervezett Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz–földtan verseny országos szakaszán is remekelt, Maros megyéből egyedüliként jutott tovább a nemzetközi döntőbe. A marosvásárhelyi Mihai Viteazul Általános Iskola végzős diákjával a versenyre való felkészülésről, magáról a megmérettetésről és a jövőbeli tervekről is beszélgettünk.

Fotó: Nagy Tibor


– Hazai tantárgyversenyeken korábban is részt vettem, de a határon túli szervezettségű tudáspróbák közül ez az első. A megyei szakasz februárban zajlott, onnan két hetedikes és két nyolcadikos diák juthatott tovább az országosra. Ez utóbbi megmérettetést márciusban szervezték meg Kolozsváron. 

– Hogyan készültél fel a versenyre?

– A nyolcadikosok vizsgaanyagában egyebek mellett Európa felszíne, vízrajza, az Európai Unió jellemzése szerepelt. Könyvészetként a szervezők egy magyarországi tankönyvet adtak meg, amit letöltöttem az internetről. Ezenkívül más forrásokból, egyebek mellett enciklopédiákból tájékozódtam, és saját jegyzeteket készítettem. A tanulási folyamat rendszerint úgy zajlott, hogy kiterítettem magam elé az atlaszt, kikerestem és kiírtam egy lapra a földrajzi neveket, aztán megkértem valakit a családból, hogy kérdezzen ki. Amikor meghallottam egy nevet, kikerestem a térképen. A felkészülési idő három hét volt.

– A tananyag elsajátításakor mi jelentette számodra az igazi kihívást?

– Az unióval kapcsolatos rész. A tagállamokat gazdasági szempontból is meg kellett vizsgálni, ismerni kellett az egyes országok fontosabb iparágait, az országokban tevékenykedő jelentősebb cégeket, és bizonyos összefüggéseket is meg kellett találni. Például azt, hogy a tengeri kikötővel rendelkező országokban a hajógyártás, míg az altalajkincsekben gazdag vidékeken a kohászat játszik fontos szerepet a gazdaság alakulásában.


„Amit még sohasem éreztem”

– Hogyan zajlott a verseny?

– Reggel 9 órától tartottak egy rövid megnyitót a helyszínül szolgáló Báthory István Elméleti Líceumban, aztán a szükséges útbaigazítás után egy kétórás írásbeli következett. Száz tesztkérdés volt, amelyekre egyszavas válaszokat kellett adni – pl. hány várost érint a Tisza? –, minden kérdés egy pontot ért. A vizsga után megkaptuk a javítókulcsokat, majd rövid városnézés következett a kolozsvári tanintézet diákjaival. Ebéd után szabadprogrammal folytatódott a nap, ezt követte az eredményhirdetés. Egyenként járultunk a vizsgabizottság elé, így akkor még csak az elért pontszámról értesültünk, azt nem tudhattuk, hogy ott vagyunk-e a négy továbbjutó között.

– Maros megyéből te vagy az első nyolcadikos, aki továbbjutott a verseny nemzetközi szakaszára. Hogyan élted meg a sikert?

– Amikor az ünnepélyes díjkiosztón az ötödik helyezettet is megnevezték, és én még mindig nem hallottam a nevemet, olyan eufória kerített hatalmába, amilyent korábban sohasem éreztem. Abban a pillanatban úgy éreztem, hogy bármire képes lennék. A május 10–12. között Egerben zajló döntőben hét ország legjobb földrajzos diákjai mérettetnek meg. Számomra ez hatalmas mérföldkő. 

– Gondolom, már el is kezdted a felkészülést.

– Természetesen. Erre a megmérettetésre jóval részletesebben kérik Európa természetföldrajzát, ugyanakkor Teleki Pál életét, munkásságát is ismerni kell. A verseny három részből áll, az írásbeli mellett szóbeli is lesz – egy ötperces bemutatót kell tartani –, a harmadik próba pedig egy terepgyakorlat, amelynek a forgatókönyve majd a helyszínen derül ki.

– Mikor és mennyi időt szoktál a felkészüléssel tölteni?

– Rendszerint az estéimet és a hétvégéimet szánom erre. Amikor belemerülök a térképeimbe, jegyzeteimbe, elveszítem az időérzékem, így azt nem tudnám megmondani, hány órát készülök.


„A természet nem szűkíti le önmagát”

– Az iskolai földrajzleckék mennyire kötötték, kötik le az érdeklődésedet?

– Amikor negyedik osztályban elkezdtünk az égtájakról és a térkép jelmagyarázatáról tanulni, borzasztóan untam, mert ezeknek az ismereteknek már jó ideje birtokában voltam. Ötödikben, amikor komolyabb tananyaggal találkoztam, már jobban kezdett érdekelni az egész. Viszont sohasem szerettem azt, amikor a földrajztudományt egyetlen országra szűkítik le. Úgy gondolom, a természet nem korlátozza le önmagát egy mesterséges határok által megszabott térre, a hegyek más országokban folytatódnak, a szelek odaát is fújnak. 

– Idén elballagsz az általános iskolából. Hogyan tovább?

– Mivel a számok világa sohasem fogott meg, az emberi kapcsolatok és az embernek a világra való hatása viszont annál inkább érdekel, társadalomtudomány – intenzív angol szakon szeretnék továbbtanulni. Középiskolai éveimet, amennyiben lehetőségem adódik, külföldi diáktapasztalatokkal is gazdagítanám. A későbbiekben nemzetközi jogot tanulnék, reményeim szerint egy külföldi egyetemen.

– Milyen más kedvenc időtöltéseid vannak a földrajz tanulmányozása mellett?

– Rengeteget olvasok, a másik szenvedélyem pedig a természetfotózás. Ezáltal olyan dolgokat vehetek észre, amelyeket mások talán nem látnak meg, és úgy gondolkozhatom, ahogy más helyzetben nem tenném. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató