Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Európai uniós viszonylatban Romániában él a kiskorú anyák egynegyede. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2019-ben az országban több mint 199 ezer nő szült, közülük mintegy 18 ezren 15-19 éves korukban, 749 esetben pedig 15 év alatti kiskorú vált anyává. Ez utóbbiak közül 29-en már a második gyermeküknek adtak életet. Maros megye élen jár a lányanyák számának tekintetében, a statisztikák szerint a legtöbb tizenéves anyát Maros, Dolj, Iaşi, Brassó és Bákó megyében tartják számon – világítottak rá egy, a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet által nemrég kezdeményezett konferencián.
A közel 18 ezer 15–19 év közötti anya közül 13 ezren először szültek, 3800-an viszont már második, 710-en harmadik, 70-en a negyedik, 11-en pedig ötödik alkalommal. A szóban forgó leányanyák alig két százaléka vallotta azt, hogy bármiféle tájékoztatásban vagy támaszban részesült az adott településen működő szociális osztály részéről. Gabriela Alexandrescu, a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet elnöke rámutatott, sok esetben a településen, ahol ezek a lányok élnek, nem elérhető a megfelelő egészségügyi ellátás, anyagi lehetőségük sincs ahhoz, hogy eljussanak a legközelebbi szakrendelőbe, ugyanakkor a tájékozatlanság is közrejátszik, sokan nem is tudják, hogy melyek azok a vizsgálatok, amelyeket egy terhesség alatt az anyának el kellene végeztetnie. Gyakran csak akkor kerülnek szakorvoshoz, amikor beindul a szülés, vagy ha a terhesség során rendellenességek lépnek fel, és már nagy a baj. Addig otthon kezelik magukat, ami veszélyes lehet a saját, valamint a magzat egészségére nézve egyaránt – hívta fel a figyelmet.
Közel félezer kiskorú szült egy év alatt
Maros megyében tavaly 451 kiskorú szült – tájékoztatta lapunkat Deak Elida, a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Az elmúlt évben harminchét városban, községben jegyeztek leányanyákat, ezek közül legtöbb, azaz 32 esetben marosvásárhelyi, 28-ban dicsőszentmártoni, 23-ban mezőbándi volt a fiatal anya, de tíz és húsz között mozog a tavaly szülő kiskorúak száma Mikefalván, Marosludason, Nyárádtőn, Héjjasfalván, Marosugrán, Nádason, Balavásáron is. A többi településen tíz alatt van a leányanyák száma.
Az aligazgató érdeklődésünkre kifejtette, a szülés után kevés lányanya hagyja el a csecsemőjét, a tapasztalat szerint az esetek zömében a lányokat felkarolja a család, és segítenek nekik a kisgyerek ellátásában, így csak néhányan kerülnek a gyermekvédelmi igazgatóság által Marosvásárhelyen működtetett Materna központba. Tavaly gyerekeikkel együtt öt kiskorú anyát szállásoltak el a központban, közülük három anya-gyerek páros a mai napig ott tartózkodik, és egyikük sem hagyta el a kisbabáját. 2019-ben három kiskorú anyát karoltak fel a Materna központ szakemberei, közülük egy nem kívánt gondoskodni a gyerekéről, így az bekerült a védelmi rendszerbe – tudtuk meg Deak Elidától.
Segítenek sínre tenni az életüket
A marosvásárhelyi Materna anyaotthonban kiskorú édesanyáknak és gyermekeiknek nyújtanak ideiglenesen menedéket. A központ szakemberei tanácsokkal segítik őket a gyereknevelésben, ugyanakkor támogatást nyújtanak a tanulmányaik befejezésében, egy szakma elsajátításában, illetve a munkahelykeresésben. A cél az, hogy az anya és a gyerek együtt maradjon, ezért segítenek az anyáknak talpra állni és megtanítani őket arra, hogyan gondoskodjanak a gyerekükről. Azok az édesanyák – köztük leányanyák is – kerülnek oda, akiket nem támogat a családjuk, nincsen ahol lakjanak, vagy esetleg családon belüli erőszak áldozatai. A legtöbb bentlakó hátrányos helyzetű közösségből származik, iskolázatlanok, sokan írni-olvasni sem tudnak. A szabályzat értelmében az anya és a gyerek hat hónapig maradhat a központban, amennyiben ez idő alatt nem sikerül kilábalniuk a nehéz helyzetből, lehetőség van ennek az időnek a meghosszabbítására. Viszont az is előfordul, hogy nem maradnak hat hónapig, mert időközben kibékülnek a szüleikkel, a férjükkel vagy élettársukkal, esetleg munkahelyet és albérletet találnak.
Általában a kórházakból is értesítik a gyermekvédelmi igazgatóságot, amennyiben kiskorúak szültek, és szükség esetén az illetékesek elindítják a kivizsgálást. Felveszik a kapcsolatot az adott település önkormányzatának szociális osztályával, és ha kiderül, hogy a fiatal anya és csecsemője veszélyben van, családjuk, közösségük nem fogadja be őket, vagy nem tud megfelelő körülményeket biztosítani számukra, akkor lehetőség van elhelyezni őket a védelmi rendszerben.
Családi minta és tájékozatlanság
Mivel Maros megyében nem új keletű a jelenség, évente négyszáz körüli lány hozza világra gyermekét a nagykorúság elérése előtt, Te döntesz! Nem mindegy, hogyan! címmel tavalyelőtt átfogó tájékoztató kampányt kezdeményezett a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság a Közegészségügyi Igazgatósággal, valamint egy civil szervezettel. Ugyanakkor egyre csökken az életkor, vannak, akik 12 évesen szülnek. A projekt keretében több olyan Maros megyei települést (köztük Mezőbánd, Marosugra, Dános, Sárpatak, Héjjasfalva, Mikefalva, Nagysármás, Dicsőszentmárton) választottak ki, ahonnan a legtöbb lányanya származik.
Ezeken a településeken több mint háromszáz hátrányos helyzetű, sok esetben írástudatlan fiatal lányt tájékoztattak többek között a korai teherbe eséssel járó testi, illetve lelki kockázatokról, a fogamzásgátló lehetőségekről, a nemi úton terjedő betegségekről.
A szakemberek szerint a jelenséghez nagymértékben hozzájárul a szegénység és a családi minta, ugyanis a leányanyák főként a nehéz körülmények között élő fiatalok köréből kerülnek ki, akik maguk is sokgyerekes családban nőttek fel, ahol az anyák ugyanúgy zsenge korban, egymás után szülték a gyerekeket. Ugyanakkor nagyban közrejátszik a tájékozatlanság is, hiszen az iskolákban nagyon ritkán vagy egyáltalán nem tartanak szexuális felvilágosítást. Ráadásul az érintettek közül sokan nem is járnak iskolába, tehát elsősorban az önkormányzatok szociális osztályon dolgozó szakemberek, valamint a Közegészségügyi Igazgatósághoz tartozó közösségi mediátorok bevonásával lehetne elérni őket.
Elkezdik a szerződésbontás procedúráját a Brantner köztisztasági vállalattal