Maradnak az uniós szankciók Fehéroroszország ellen
Egy évvel, azaz 2014. október 31-ig meghosszabbította a Minszket sújtó uniós büntetőintézkedések hatályát az Európai Unió Tanácsa.
Egy évvel, azaz 2014. október 31-ig meghosszabbította a Minszket sújtó uniós büntetőintézkedések hatályát az Európai Unió Tanácsa.
Az Európai Unió 232 személy és 25 „entitás” (cég, jogi személy, szervezet) ellen tart érvényben szankciókat. Ezek az emberek nem utazhatnak be az EU területére, így többek között a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka sem teheti be a lábát egyik uniós tagállamba sem, valamint a tagállamokban lévő vagyonukat is befagyasztotta az EU. Így például jelen állás szerint Lukasenka, ha akarna, sem vehetne részt a november végi, vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozón, noha Fehéroroszország is az unió keleti partnereinek egyike.
„Nem minden politikai fogoly nyerte vissza szabadságát, a szabadon bocsátottak közül senkit sem rehabilitáltak, az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásának terén pedig nem történt javulás Fehéroroszországban” – indokolta a szankciók meghosszabbításáról szóló döntést a tanács.
A tiltólistán szereplők „felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért, a civil szférával és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért, a fehérorosz demokrácia és jogállamiság aláásásáért, támogatják a Lukasenka-rezsimet vagy hasznot húznak belőle” – áll az Európai Külügyi Szolgálat közleményében. Ez a dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy az EU nem elszigetelni akarja Minszket, hanem „kritikus párbeszédet” óhajt folytatni Fehéroroszországgal. Világossá tette, hogy csak akkor fejlődhetnek a kétoldalú kapcsolatok, ha javul az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia helyzete a szovjet utódállamban. A folyamatosan felülvizsgált szankciók célja a politikai nyomás fenntartása – közölte az unió külügyi szolgálata, amely szerint Brüsszel világossá akarja tenni, hogy a büntetőintézkedések nem az ország vagy a fehérorosz nép, hanem az állam vezetése ellen irányulnak. Ennek érdekében pedig párbeszédet kezdett a fehérorosz civil szférával és a politikai ellenzékkel.
