Már a megállapodástervezet szövegéről egyeztet a hitelezőkkel Athén

Görög kormányilletékesek a 86 milliárd eurós harmadik mentőcsomagról szóló megállapodástervezet szövegéről egyeztetnek a hitelezőkkel, az EU képviselője pedig azt mondta, hogy éjt nappallá téve dolgoznak a megállapodástervezeten. Azokra a felerősödött várakozásokra, hogy sikerül tető alá hozni a hitelezőkkel az ügyletet, csökkentek a görög kötvényhozamok.

Egy görög illetékes korábban azt mondta, hogy a kormány hétfő estére, legkésőbb kedd reggelre szerette volna lezárni a tárgyalásokat. A név nélkül nyilatkozó forrás azt mondta, hogy a „finisbe érkeztek a tárgyalások, a felek már a megállapodástervezet végső szövegéről egyeztetnek, mondatról mondatra, szóról szóra haladnak előre”.

A görög pénzügyminiszter vasárnap 12 órás egyeztetésbe kezdett a hitelezők képviselőivel, ami hétfőn kora reggel fejeződött be. Hétfő délben pedig a görög kormány és a hitelezők vezető képviselői ültek tárgyalóasztalhoz.

A görög kormány azt szerette volna, hogy kedden megszülessen a megállapodás, és ezzel Athén augusztus 20-ig megkaphatná a segély első részletét. Amennyiben a megállapodástervezet szövege időben elkészül, akkor a görög parlament csütörtökig rábólinthat a dokumentumra. A parlament elé két fejezetből álló törvény kerül, az egyik a hitel-megállapodásról szóló tervezet, a másik pedig azokat a feltételeket sorolja fel, amelyeket a kormánynak kell teljesítenie a segélyért cserébe. 

Amennyiben csütörtökig dönt az athéni parlament, pénteken kerül sor az euróövezet pénzügyminisztereinek az ülésére, vagy videokonferenciájára, ahol jóváhagyják a harmadik segélycsomagot.

Annika Breidthardt, az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn azt mondta, hogy „éjt nappallá téve dolgoznak a megállapodástervezet szövegén, amely kapcsán sikerült nagyon komoly előrehaladást elérni, és további eredményekre lehet számítani a nap folyamán”. A szóvivő reményének adott hangot, hogy még augusztus 20-a előtt létrejön a megállapodás Athén és hitelezői között.

A megállapodástervezet részleteit mindkét fél egyelőre titokban tartja, az azonban hétfőn kiszivárgott, hogy elképzelések szerint idén a törlesztések nélküli elsődleges költségvetés kiegyensúlyozott lesz, a GDP 2,1-2,3 százalékkal zsugorodik.

Az egyre valószínűbb megállapodás reményére hétfőn csökkentek a görög kötvényhozamok. A 2 éves kötvény hozama 43 bázisponttal 20,69 százalékra csökkent, a 10 évesé 12 bázisponttal 11,77 százalékra esett. A 10 éves papír hozama július elején, amikor már úgy látszott, hogy semmi sem menti meg Görögországot az államcsődtől, még 19 százalék körül állt.

 

Németország eurómilliárdokat spórol  a görög válság révén

A német állam több milliárd eurót takarít meg a görög államadósság-válság révén, még akkor is, ha Athén egy centet sem törleszt a tartozásából – mutatta ki hétfőn ismertetett vizsgálatában az egyik vezető német gazdaságkutató intézet.

A hallei Leibnitz Intézet (Leibniz-Instituts für Wirtschaftsforschung Halle – IWH) számításai szerint Németország nagyjából 100 milliárd eurót takarított meg 2010 óta annak révén, hogy a görög válság miatt csökkent az államháztartás kamatkiadása.

Nagyjából 10 milliárd eurót pedig akkor is megspórol, ha Athén egy centet sem fizet vissza a tartozásából, mert a görög válság kezelésére indított mentőprogramokban Berlin a még formálódó harmadik programmal együtt nagyjából 90 milliárd euróval vesz részt az euróövezeti válságkezelő rendszeren (ESM), az Európai Központi Bankon (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül.

A befektetők válság idején igyekeznek minél biztosabb helyre tenni a pénzüket, és Németország aránytalanul nagy mértékben profitál ebből a biztonságra törekvő magatartásból a válság elmélyülése, 2010 óta, mert a német államkötvények is befektetési menedékké váltak. Például az idén januárban Sziriza választási győzelmének hírére egy nap alatt 30 bázisponttal csökkent a német állampapírok hozama, mert a pénzügyi piacok kedvezőtlen fejleménynek ítélték a radikális baloldali párt győzelmét.

Ugyanez a hatás érvényesül más állampapírok – például az amerikai, a francia és a holland államkötvények – esetében is, de jóval kisebb mértékben – áll az IWH közleményében.