Visszaváltják a betétdíjas csomagolóanyagokat

Már büntethetnek

A kormány tavaly augusztus végén felhatalmazta a RetuRo részvénytársaságot, hogy 18 hónap alatt kiépítse a betétdíjas csomagolóanyagok begyűjtési rendszerét. Az elfogadott rendelkezések előírják, hogy 2025-ig a visszaváltható műanyag palackok 77 százaléka (majd négy év múlva a 90%-a), illetve 2030-ig az üvegek 75, az alumíniumdobozok 60 százaléka kerüljön újrahasznosításra. 

Nincs új a nap alatt! 

Negyven-ötven évvel ezelőtt létezett egy többé-kevésbé jól működő befőttesüveg- és palack-visszaváltó hálózat. Mind a gyártók, mind a vásárlók számára gazdaságosnak bizonyult. Egyfelől környezetbarát és energiatakarékos (az öblösüveggyártás energiaszörnyeteg), másfelől pénztárcabarát, mert a kuka helyett pénzt adott a beváltó. Most az Európai Unió nyomásgyakorló szigorítása kellett ahhoz, hogy a műanyag és üvegpalackban, alumíniumdobozban forgalmazott ivóvíz, hűsítő, sör, bor és szeszes ital betétdíjas csomagolóanyaga újrahasznosításra kerüljön. Vásárláskor ezekre a termékekre 50 bani betétdíjat fizet a vásárló, amit visszakap, amikor leadja a begyűjtőpontokon az üres palackot. Természetesen csak a megfelelő logóval ellátott csomagolóanyagot váltják vissza. 

A begyűjtőrendszer kiépítésével megbízott részvénytársaságban a sörgyártók, az üdítőital-gyártók és nagykereskedők egyesületei mellett 20 százalékos részesedéssel az állam képviseletében részt vesz a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium is. 

Tánczos Barna minisztert marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján kérdeztük a betétdíjas rendszerről. 

Begyűjtőpontok létesülnek 

– Ez a leghatékonyabb módszer arra, hogy az üveg, a műanyag, illetve az alumínium csomagolóanyagot visszagyűjtsék újrahasznosításra. November 30-án indul az országos rendszer. Ennek az országos rendszernek a kiépítésére a RetuRO részvénytársaságot bízta meg a kormány. A RetuRo cég felelőssége, hogy kiépítse a visszaváltott betétdíjas csomagolóanyag begyűjtési hálózatát. Folyamatban van a termelők és a kereskedők bejegyzése a rendszerbe. Aki nem teljesíti ezt a bejelentkezési kötelezettséget, az február 28-a után 20-40 ezer lejes pénzbírságra számíthat. Miután a termelők és kereskedők bekerülnek a rendszerbe, megállapításra kerülnek azok a díjak, amelyeket a kereskedő kap azért, hogy a kézi vagy automata begyűjtést megvalósítsa az adott értékesítési pontnál.

Azok a kereskedelmi egységek, amelyek begyűjtőpontokat létesítenek, a szolgáltatásért pénzt kapnak, tehát ez nem egy ingyen végzett tevékenység. Minden olyan üzlet, amely betétdíjas terméket forgalmaz, köteles visszaváltópontot létesíteni. A 200 négyzetméternél kisebb felületen működő kereskedelmi egységek társulhatnak közös begyűjtőpont létesítésére az üzleteik közelében, a vidéki boltokat támogathatják a polgármesteri hivatalok egységes begyűjtőpont létesítésével. 

 A kiskereskedelmi egységek, főleg a vidéki kisboltok nehezményezik a magas büntetési tételeket és a rendszer kiépítése előtti bírságolást, mivel még azt sem tudhatják, milyen betétdíjas termékek kerülnek üzleteikbe. 

– A betétdíjas termékek terítésével foglalkozó cégek kellő mennyiségű információval tudják segíteni a kisboltokat abban, hogy bejelentkezzenek a rendszerbe – tájékoztatott Tánczos Barna. – A már értékesített termékekre vonatkozó adatokat, illetve a 2023-as előrejelzést kellene a rendszerbe feltöltsék. Nem hiszem, hogy jelentős változások lennének tavalyhoz képest a sör-, üdítő-, bor- vagy szeszesital- fogyasztásban, tehát a tavalyi adatok kiindulási alapnak tekinthetők. Ezek bejelentett értékek, nem járnak olyan kötelezettséggel, aminek a nem teljesítése vagy túlteljesítése bármilyen felelősséget jelentene a bejelentkező cég számára. Néhány perces procedúra az adatok feltöltése. Tavaly augusztus óta ismert az eljárás, bár nagyon sokan rendszerint mindig az utolsó percre halasztják. Gyakorlatilag a legkisebb üzletnek is regisztrálnia kell. Minden egyes olyan egység, amely a végső felhasználó fogyasztóhoz ilyen terméket juttat el, köteles bejelentkezni ebbe rendszerbe.