Már a dráma sem mostoha

Újabb kategória a Látó-díjlistán

December 14-én a marosvásárhelyi vár Mészárosok bástyájában, a Yorick Stúdió székhelyén zajlott le a Látó folyóirat idei nívódíjainak átadó ünnepsége. Bár az estszervezők kerülnek mindenféle fesztivizmust, az elismerések átadása-átvétele, a kitüntetettek laudálása ünnepi jelleget is kölcsönöz a rendezvénynek, de ennyi kell is, ez az év végi esemény mégiscsak más, mint a többi. Nem csak a Látó Irodalmi Játékok egymást sűrűn követő összejöveteleinek egyike, itt derül ki, hogy a záruló esztendőben a lapszerkesztők kiknek az írásait tartják a legjobbnak, legérdekesebbnek, legszínvonalasabbnak. Igen, a szerkesztők testületileg maguk döntenek, önmagukat természetesen kizárva a jelöltek sorából, noha ők is közölnek az év folyamán, és nem is akármilyen írásokat. Döntésük megtisztelő a nyertes szerzők számára, a Látó-nívódíjnak súlya van, nagyobb, mint amennyit az elismerés anyagilag jelenthet a díjazottnak.

Immár 28 alkalommal osztották ki a Látó-díjakat, 2019-ben is mintegy 1200 oldalnyi szövegből válogattak a zsűrizők. Újdonságot is hozott ez az év. Egy magyar származású kaliforniai üzletember felajánlásának köszönhetően létrehozták a róla elnevezett Jackovics-díjat, amivel ezután a lapban közölt legkiemelkedőbb dráma szerzőjét jutalmazzák ezer dollárral. Talán ez is magyarázza, miért lett ezúttal a Yorick Stúdió a színhely, és azt is, hogy az esten miért volt most több a színházi ember, mint máskor. Bár az utóbbi észrevétel téves is lehet. Tény viszont, hogy a bástyaföldszint teljesen betelt, a nézők szinte körbeülték a díjazottak asztalát. Ami olyan szempontból szerencsés volt, hogy hangosítás nem lévén, így inkább hallhatták az elhangzottakat. A közelség, a derűs, baráti hangvétel, a laudálók rövid, frappáns és szellemesen humoros beszédei hamar megteremtették azt a közvetlen, otthonos hangulatot, amire az est házigazdái törekedtek.

Nem hűségdíjról van szó, hangsúlyozta Vida Gábor főszerkesztő, a közölt írások irodalmi értéke, minősége a döntő. A vers kategória győztese Kántor Péter József Attila-díjas, Babérkoszorú díjjal kitüntetett költő. A Látó versszerkesztője, Kovács András Ferenc egy erre az alkalomra írt versével köszöntötte a 70. életévét pár héttel ezelőtt töltött jeles budapesti lírikust. A díjazott két olyan költeményt olvasott föl, amelyeket a 17. századi holland festő, Hendrick Averkamp, illetve Van Gogh képe ihletett. A Kolozsváron született, Budapesten élő író, tanár, Magyary Ágnes prózaírói érdemeit Vida Gábor méltatta. A kitüntetett az Adósság című írásából választott részletet felolvasásra. A kritika kategória nyertesét, a fiatal kritikus és esszéíró Kész Orsolyát Demény Péter szerkesztő ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. A csíkszeredai tollforgató egy metaszövege felolvasásával illusztrálta, mennyire találóak a laudáló észrevételei. A debütdíj Tófalvi Zselykét illette meg. A marosvásárhelyi prózaírót, aki már hosszabb ideje budapesti lakos, Vida Gábor mutatta be a közönségnek, részletezve a közölt történetek és a szerző alkotói erényeit. A díjazott A kék ház című írását olvasta fel. Végül a budapesti költő, Ayhan Gökhan vehette át a dráma kategória díjaként kiérdemelt emlékérmet, oklevelet és pénzjutalmat. Láng Zsolt fogalmazta meg a méltatását, a Látó szerkesztője a Jackovics-díj létrejöttéről és létrehozójáról is beszélt. Ayhan Gökhan megköszönve a díjat, verset olvasott okostelefonjából. 

A 106. Látó Irodalmi Játékokra 2020. január 22-én kerül sor. Akkor majd a szépirodalmi lap eltelt 30 éve lesz terítéken.