Mana Bucur Zoopolisza a budapesti MAMŰ Galériában

*Mana Bucur kerámiái a budapesti MAMŰ Galériában   
Forrás: a galéria honlapja

Az utóbbi időben Marosvásárhely művészei gyakran hallatnak magukról a magyar fővárosban. Mint jeleztük, júniusban a Barabás Miklós Céh Maros megyei csoportja a Bartók 1 galériában mutatkozott be egy sikeres közös kiállításon. Szinte azzal egy időben a MAMŰ Galériában a MAMŰ MCMLI kiállítás, az 1951-ben született MAMŰ-tagok seregszemléje vonzotta az érdeklődőket. A nyolc kiállító egyike, Mana Bucur keramikusművész utóbb egyéni tárlaton is vállalta a megmérettetést. A Zoopolisz – Egy magánmitológia otthona címmel egybegyűjtött kerámiaszobrait június 19. és július 10. között láthatták az érdeklődők. A megnyitón az alkotót és műveit Fazakas Réka művészeti író ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. Mana Bucur, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke a napokban töltötte 75. életévét, korát meghazudtoló aktivitásával, szervezőtevékenységével is megérdemli az elismerést, de amint kiállításának budapesti visszhangja is jelzi, alkotói frissessége, szakmai igényessége is figyelemre méltó. Fazakas Réka az Országút című magazinba írt részletes elemző cikket a kiállító művészi érdemeiről. Az orszagut.com honlapon is olvasható írásának rövidített változatát (2026. július 10.) közöljük mellékletünkben a MAMŰ Galéria néhány helyszíni fotójával együtt. 

Zoopolisz

Kitalált állati lények, különleges dobozokat formázó kerámiaszobrok és a falakon reliefek – Mana Bucur romániai magyar kerámiaművész tárlata izgalmas képet mutat a kortárs kerámiaszobrászatról, hogy a munkákon keresztül a különféle kerámiaégetési technikákba bepillantva feltárulhasson a lények uralta mitologikus világ. 

Mana Bucur kerámiaművész a legősibb matériával, az agyaggal dolgozik, mely képes megőrizni az emberi gondolat és a belőle fakadó mozdulatok hatását. A földből vétetett agyag alapja a négy őselem egyike, amely vizet is tartalmaz, a szobrok kiégetéséhez elengedhetetlen a tűz, az égési folyamatok táplálásához pedig a levegő.

A négy őselem együttállásából születik meg a kerámia, melynek funkcionális és rituális, illetve szakrális tárgyakká formálása a kreativitás gyökereiig, az egyiptomi, kínai és görög civilizációig nyúlik vissza. A kerámiaművészet az 1960-as évektől a neoavantgárd és a konceptuális mozgalmakhoz csatlakozva az iparművészet területéről átlépett a magasművészet szférájába, így az a képzőművészet és a szobrászat médiumává vált.

A kézművesség szerepének felértékelődésével és a műfajok közötti határok elmosódásával az alkotók elhagyták a hagyományos formákat, és a kerámiát szobrászati anyagként kezdték kezelni, elmozdulva az absztrakció és az organikus formavilág felé. A kerámia a művészek kreatív törekvéseinek köszönhetően egyenrangúvá vált a bronzzal vagy a márvánnyal. A matériával és az égetési technikákkal való kísérletezések újszerű lehetőségeket hoztak a kerámiaszobrászatban.

A Marosvásárhelyen élő Mana Bucur a MAMŰ társaság tagjaként művészetszervezőként is dolgozik, a romániai Pro Cultura tiszteletbeli konzulja, illetve a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének Maros megyei elnöke. Románia és Magyarország mellett már számos helyen bemutatkozott, így Franciaországban, Olaszországban, Svédországban is, Marosvásárhelyen pedig állandó kiállítása látható.

Örökösen kísérletező művész, aki műveivel sajátos mitológiát teremt. Zoopoliszát időnként bizarr, mégis kedves, vélt vagy valós állatokra emlékeztető lények lakják. A kitalált figurák talán valaha létezett griffek, dinoszauruszok vagy unikornisok továbbgondolásai, melyeknek testét sokféleképpen alakítja, ötvözi tengeri lények, kagylók, csigák vagy medúzák maradványainak formáival.

A mitologikus griff oroszlántestű, sasfejű, illetve sasszárnyú lény, mely fenségességével az isteni hatalom jelképe és egyben az isteni világ őrzője is. Némelyik szobron  gargolitákat, vagyis a gótikus katedrálisokra alkotott vízköpők szobrainak, reliefjeinek alakjait fedezhetjük fel, melyek groteszk, szörnyszerű, mégis rokonszenves lényekként őrzők is. A különféle állati alakzatok összessége valódi polisszá alakul a kiállítótérben, hogy felmutassák egyediségüket és sajátos tulajdonságaikat.

A falakon látható fodrozódó, elvékonyított különféle tárgyak lenyomatait őrző kerámiareliefek síkbeli és térbeli formák izgalmas egyvelegét alkotják. A  Zoopolisz  kiállításcím egyszerre vonatkozhat Sue Donaldson és Will Kymlicka állatvédelmi jogokkal foglalkozó könyvére, vagy egy 2016-os animációs filmre, ugyanakkor a Mana Bucur teremtette magánmitológia sajátos állati városállama, ahol kerámialények laknak.

A griffszerű formák mellett a kiállításon tojásalakú, madárlábú szobrokat, illetve dobozszerű formákat, csapdákat is szemügyre vehetünk. A doboz mindig titkokat rejt, közvetíti a felbontásuk előtti izgalmat. Gyakori, hogy az állati formákat is kockaszerű bokszokkal ötvözi, hogy a természetes alakzatokat elbizonytalanítása, és azokat még inkább elvont terekbe helyezze. A kocka térbeli alakzatként nem csupán a geometriának, hanem a filozófiának is fontos fogalma. Platón ideális alakzatként tekintett rá, úgy vélte, ez a világmindenséget felépítő alapvető elem. (…)

A technikák keverésével és esztétikai-filozófiai hátterük felismerésével együtt mondhatjuk, hogy Mana Bucur állataival és dobozaival komplex mitológiájú gondolati teret alkot a MAMŰ Galériában.

Fazakas Réka