Magyarországon folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely működésének első négy évében számos kiemelkedő eredményt hozott – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke pénteken Pécsen, a program zárókonferenciáján.

Pálinkás József a magyar felsőoktatás napján a Kodály Központban rendezett tanácskozás megnyitóján közölte: az eddigi 12 milliárd forintos támogatás után az NFKIH 6,5 milliárd forinttal járul hozzá a program folytatásához.

Szólt arról is, hogy elkezdődik egy nemzeti kvantumtechnológiai program, amely remélhetően sikeresen összefogja majd az ezen a területen zajló magyarországi kutatásokat. Olyan programokat terveznek továbbá, amelyekben egyszerre van jelen a kutatók közötti verseny és az együttműködés – tette hozzá.

Freund Tamás agykutató, a NAP elnöke az eddigi eredmények között megemlítette, hogy új gyógyszerjelölt vegyületeket fedeztek fel az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítására, új felfedezést tettek az örökletes Huntington-kór kezeléséhez, hozzájárultak a kognitív zavarok megismeréséhez és több sikeres bionikai kutatást végeztek el.

Felidézte: az agykutatási programot az indokolta, hogy 2010-ben Európában 798 milliárd eurót fordítottak idegrendszeri betegségek gyógyítására, kezelésére, ami súlyos gazdasági és szociális teher a társadalomnak, a családoknak; ennélfogva az agykutatás halaszthatatlan politikai feladattá vált.

A NAP két alprogramjában négy év alatt 89 új kutató laboratóriumot hoztak létre és jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek, többek között funkcionális MRI-labor készült az MTA Természettudományi Kutató Központjában, humán agyszövetbank és nagy felbontású EEG-berendezés a Semmelweis Egyetemen, neuro-onkológiai labor a Debreceni Egyetemen vagy neurofiziológiai, biomarker labor a Szegedi Tudományegyetemen – jegyezte meg.

A NAP hosszú távú célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi kiadások csökkentéséhez, valamint, hogy segítse az egészségipar fenntartható fejlődését – mondta a program elnöke.

A 2017 novemberében záruló program keretében az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetésével, tíz kutató intézmény részvételével végeztek agyi folyamatokkal, rendellenességekkel és kezelési-megelőzési eljárásokkal kapcsolatos kutatásokat. Olyan betegségek esetén értek el a kezelést, gyógyítást segítő eredményeket, mint a szklerózis multiplex, az autizmus, a skizofrénia vagy az internet-függőségre jellemző agyi elváltozások.

A Országos Klinikai Idegtudományi Intézet kutatócsoportja az Alzheimer-kórral jelentkező epilepszia diagnosztizálásában ért el áttörést, amelynek köszönhetően lassítható a kór tüneteinek romlása. A PTE kutatói a mély agyi stimulációval kapcsolatos munkájuk során bebizonyították, hogy a „megfelelően korán” elvégzett mély agyi stimuláció képes a munkaképesség megőrzésére Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.

Az NFKIH tájékoztatása szerint a négy év alatt négyszáz kutató dolgozott a programban, amelynek keretében 126 kutatói-fejlesztői állást hoztak létre.