Magyarországon

Az év madara és hala

Az év madara

A búbos banka lett 2015-ben az év madara egy tavaly lezajlott internetes szavazás eredményeként – tájékoztatta hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.

A búbos bankát nem először választották a szavazók az év madarának, 1989-ben és 1990-ben is rá szavaztak a legtöbben. A tavalyi online voksoláson a búbos banka a fekete rigót és a vörösbegyet előzte meg.

Az MME 1979-ben indította el „Az év madara” programot azzal a céllal, hogy egyes fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom minél szélesebb rétegei megismerjenek, és szerepet vállaljanak a védelmükben.

Az egyesület ismertetése szerint a búbos banka Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel, Magyarországon a zárt erdők kivételével országosan elterjedt. Az európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Tavasszal az első példányok már márciusban megérkeznek Magyarországra, de a hazatérés egészen április végéig elhúzódik.

A búbos banka elterjedési területe közel 30 millió négyzetkilométer, világállományát 5 millió egyedre becsülik. Magyarországon fészkelő állománya 10-17 ezer párra tehető, az MME évente megismételt felmérései szerint ez a szám az ezredforduló óta enyhén csökken.

A búbos banka főként férgekkel, rovarokkal és rovarlárvákkal, kisebbrészt apró gerincesekkel, gyíkokkal és kisrágcsálókkal táplálkozik.

Főként mezőgazdasági területeken él, ezért veszélyt jelent a faj számára a nagyüzemi agrárium tájátalakító hatása és a rovarölő szerek használata. A vonulás során a vadászat és a klímaváltozás okozta szélsőségek is csökkentik az állományt.

A búbos banka szinte bármilyen üregben, kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, de akár a talajon vagy ennek közelében is. Fészket nem épít, öt-nyolc tojást rak le, a kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik, de akár kétszer is költhet évente. Különösen az alacsonyabban levő, a szőrmés ragadozóknak jobban kitett fészkelő helyeken kap szerepet a nagyobb fiókák védekező viselkedése: híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé, innen ered sokatmondó népi neve, a „fostos bugybóka”.

Emberkövető madárként a faj megtanulta kihasználni a lakott területek számára kedvező élőhely kínálatát is.

Az MME Madárbarát kert programja arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakott területeken segíthetünk a faj védelmében a megfelelő fészkelő helyek biztosításával, egyebek mellett mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezésével, úgynevezett odúfák létrehozásával, fészekfülkék kialakításával kő- és téglarakásokban, fészekházikók építésével vagy a tetőtér megnyitásával a kúpcserepek alatt. 

Az év hala

A kecsege (Acipenser ruthenus) lett az év hala 2015-ben – közölte a Magyar Haltani Társaság elnöke január 1-jén.

Harka Ákos közlése szerint a társaság honlapján most zárult közönségszavazáson a kecsege a négyezret meghaladó szavazat 60 százalékával előzte meg a másodikként befutó galócát (25 százalék) és a harmadik vágódurbincsot (15 százalék).

A szakember ismertetése szerint a rajt-cél győzelmet arató kecsege különös megjelenésű hala a magyar vizeknek. Orra megnyúlt, testét pikkelyek helyett csontvértek védik, belső vázát porc alkotja, farokúszója a cápákéra emlékeztet. Élőhelye az oxigénben dús folyóvizek sóderes-homokos vagy kemény agyagos mederszakasza, ahol a fenéken keresi kisebb gerinctelen állatokból álló táplálékát. Kedvence a tiszavirág lárvája, amelyet ormányával az aljzatból is kitúr. Általában néhány fős csapatokat alkot, a tél közeledtével azonban nagy rajokba verődik a mélyebb részeken. A tiszai halászok valaha ilyenkor vették elő két csónakkal vont húzóhálójukat, a palónyát, amellyel néhány kerítés elegendő volt a napi zsákmány megszerzéséhez.

Mára azonban a kecsege a duzzasztott folyószakaszokról eltűnt, és máshol is vészesen megfogyatkozott. Ez indokolta, hogy 2014-ben kivették a fogható fajok köréből, horogra vagy hálóba akadt példányait vissza kell engedni – hangsúlyozta Harka Ákos. Az elnök fontosnak nevezte, hogy a faj mesterséges szaporításból származó ivadékainak rendszeres telepítéséhez sikerüljön anyagi forrásokat találni, mert ez sokat segíthet az állomány megerősödésében.

A korábbi években a nyúl-domolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal és a magyar bucó érdemelte ki az év hala címet.