Magyarország és az USA sereghajtó a hírekbe vetett bizalom terén

Reuters Intézet

A koronavírus-járvány idején világszerte nőtt az igény a megbízható hírekre. A megosztottabb társadalmakban azonban ez a körülmény tovább erősítette a bizalmi válságot – derült ki a Reuters Intézet Digital News Report 2021 médiatrend-kutatásából.

Az oxfordi egyetemen működő intézmény már tizedik éve készít jelentést, idén már 46 országban vizsgálták a média helyzetét. A hírekbe vetett bizalom szempontjából Magyarország a régióban a legutolsó helyen áll, Szlovákia mellett – mindössze 30 százalék tartja megbízhatónak a híreket.

Vitatott a közszolgálati média megítélése

A magyarországi kutatást a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja végezte. Bognár Éva, a központ kutatója szerint nemzetközi összehasonlításokban az intézményekbe vetett bizalom viszonylag alacsony szintű Magyarországon. A média pedig ehhez képest is egy „rosszul teljesítő szféra”.

A kutató szerint a bizalmatlanság fő okai között lehet, hogy a társadalom megosztott, erősen vitatott a közszolgálati média megítélése – és sem a politikai szereplők, sem a társadalom nem tartja feltétlenül független szférának az újságírást.

„Nincs egy olyan közös hírforrás gyakorlatilag, amiről azt mondanánk, hogy na, ami onnan jön, az oké. És ez pláne egy ilyen világjárvány, egy ilyen egészségügyi krízis idején rettenetesen veszélyes.”

A bizalom Finnországban a legnagyobb 

A hírek iránt a bizalom Finnországban a legnagyobb 65 százalékkal, amit szorosan követnek a skandináv országok. A sereghajtók között szerepel Magyarország mellett Franciaország és az USA is. 

„Óriási különbségek vannak a médiatulajdonlás, a médiafinanszírozás és a médiaszabályozás kérdésében, és még folytathatnám. Illetve abban – és ez egy nagyon nehezen mérhető és nehezen megváltoztatható dolog –, hogy hogyan áll a politika a médiához. Úgy tekinti-e, mint ami a fő funkciója, hogy őt kiszolgálja, amikor éppen hatalmon van, vagy pedig elfogadja, hogy ez egy tőle függetlenül működő szféra” – fogalmazott Bognár Éva.

Fokozhatja a bizalmatlanságot, ha a politikai szereplők politikaiellenségnek tekintik a sajtót

A kutató szerint még fokozhatja a hírek iránti bizalmatlanságot, amikor a politikai szereplők politikai ellenségnek tekintik a sajtót, és adott esetben úgy is bánnak vele, „onnan kezdve, hogy fakenews-ozzák a kritikus sajtót, odáig, hogy lejárató kampányokat indítanak újságírók ellen”.

Összefüggés a hírekbe vetett bizalom és a sajtószabadság között

A nézők megérzik, ha egy médium úgy viselkedik, mintha egyik vagy másik oldalhoz húzna –  világítanak rá a kutatás eredményei a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint. Polyák Gábor összefüggést lát a hírekbe vetett bizalom és a sajtószabadság színvonala között.

Az elemző azzal magyarázza a hírek iránti bizalmat a skandináv országokban, hogy ott a sajtószabadság magas foka miatt a közönség is úgy érzi, megbízhat a hírekben. Míg ahol a sajtószabadság színvonala romlik, a társadalom egyre inkább kettészakad.

„Ahol a sajtószabadság színvonala romlik – és Magyarország ide tartozik, de ide tartozott az Egyesült Államok is az elmúlt években –, és ahol a társadalom is egyre inkább kettészakad, e tekintetben Magyarország egyáltalán nincs egyedül, az Egyesült Államok is ezeknek az országoknak a példáját erősíti. Ezekben az országokban az összbizalom a médiában szükségszerűen kisebb, mert mindig lesz a médiának egy olyan fele, amit a társadalom egyik fele nem hisz el, nem vesz komolyan.”

A mély megosztottságból Polyák szerint nehéz a kilábalás. „Eleve egy olyan helyzetből indultunk, ahol a hírek fogyasztása, a hírekbe vetett bizalom az alapvetően az adott pártba vetett bizalommal függ össze. És azt tapasztaljuk, hogy egy ilyen megosztott társadalomban a pártok iránti választói elkötelezettség nem elsősorban racionális, hanem érzelmi, hit alapú elköteleződés – ez meg kifejezetten nem tesz jót annak, hogy az adott pártot támogató média üzeneteit kritikusan kezeljük” – tette hozzá. Polyák Gábor szerint ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy dinamikus fejlődés tapasztalható a hírek iránti fizetőkészség szempontjából. Magyarországon a megkérdezettek 14%-a mondta azt, hogy fizet az online hírekért, ami európai viszonylatban is nagy szám.

Forrás: Euronews