A magyarói Palkó Attila Általános Iskola a vakációban sem néptelenedett el. Hangszerrel kísért népi dallamok töltötték be ottjártunkkor az egyik osztálytermet, ahol a diákok egy pár hét múlva esedékes, nagyszabású ünnepségre készültek.
– Száz éve született a tanintézet névadója, a magyarói származású Palkó Attila történelemtanár, helytörténész, régész, néprajzi író. A jubileumi évforduló alkalmából november 19-én ünnepi rendezvényt tartunk, amelynek keretében emléktáblát is avatunk, és bemutatjuk a falu jeles szülöttéről készült emlékkönyvet – tájékoztatott Vajda Szabolcs iskolaigazgató. Palkó Attila életművét egy emlékszoba őrzi majd, amelyet a tanintézetben rendeznek be. Erre a Bethlen Gábor Alaptól (BGA) nyert támogatást az iskola, ugyanakkor a polgármesteri hivatal is hozzájárult a megvalósításhoz. Szintén a BGA-s pályázatból egy új hangosítóberendezést is vásároltak az ünnepélyekre – tette hozzá az intézményvezető.
Vajda Szabolcstól azt is megtudtuk, hogy a nyári szünidő utolsó hónapjában belső felújítást – festés, nyílászárócsere – végeztek a községközponti tanintézetben, a meglévő ajtók helyébe, amelyek folyamatosan megrongálódtak, masszívabbakat szereltek fel. Megújult ugyanakkor a tanintézet udvarán lévő sportpálya is, ahol a műgyepet kellene még kicserélni.
A község tanintézeteibe – az óvodásokat is beleértve – 322 gyermek jár, közülük 200-an Magyaróra. Magyar oktatás a községközponton kívül még a fickói elemiben – ahol az alacsony diáklétszám miatt összevonták az osztályokat –, valamint a holtmarosi óvodában van. A közeli város, Szászrégen nem szippantja be az iskolásokat, idén ősszel például egyetlen gyerek kezdte ott az ötödik osztályt – mondta az intézményvezető, aki a tanintézet folyosóján kiállított diákújságra, a Mogyoró lapra is felhívta a figyelmünket.
Fotók: Nagy Tibor
Ezüstérmes az okosfalvak között
Digitalizálnák a hivatali ügyintézést
Magyaró második lett azon az országos felmérésen, amely a romániai falvakat digitális lehetőségeik szerint rangsorolta. A Felső-Maros menti település a Fehér megyei Maroscsüged után következik a listán, Szászkézd mellett az egyetlen falu megyénkben, amely a megadott kritériumok szerint kiérdemelte az „okos” jelzőt.
A felmérést készítő cég szakemberei pályázataik, illetve megvalósításaik alapján állították sorrendbe a vidéki településeket. Magyaró polgármesteri hivatalának idevágó, digitális fejlesztést célzó pályázatairól Varga József alpolgármester tájékoztatott.
Az egyik projekt a földrajzi információs rendszerek (GIS) adatfeltöltésére, a községi digitalizált telekkönyv elkészítésére vonatkozik. Egy másik pályázat a közvilágítás energiahatékonyabbá tételének folytatására készült. Emellett egy két és fél kilométeres kerékpárút is tervben van a község területén, nemcsak biciklik, hanem motorok, valamint elektromos járművek számára. Ugyanakkor két elektromosautó-töltő állomást is terveznek, az egyiket a községközpontban, a másikat Holtmaroson. Pályáznak továbbá a hivatali ügyintézés teljes digitalizálására – az online fizetési rendszer bevezetését is beleértve –, valamint a községvezetés elektronikai felszereltségének korszerűsítésére. Az említett pályázatokat az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében nyújtotta be az önkormányzat – tudtuk meg az alpolgármestertől.
Varga József alpolgármester
Melegebb „fészekben” a holtmarosi óvodások
Tanítónak készült, óvó bácsi lett
Óvó bácsinak lenni nem éppen megszokott vállalás tájainkon, hiszen a szakmát túlnyomórészt mindig is nők művelték. A holtmarosi aprónép pedagógusa, Szász Botond András (fotó) úgy gondolja, a hivatás találta meg őt, nem pedig fordítva.
A körtvélyfáji születésű, lelkes fiatalember jelen volt az óvodaépület átszervezési és felújítási munkálatainál, amelyekre az őszi vakációban került sor. Múlt szerdai látogatásunkkor így alkalmunk volt találkozni vele.
– A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum elvégzése után Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pedagógia és neveléstudományok szakán folytattam felsőfokú tanulmányokat. Harmadéven családi okok miatt hazajöttem, és távoktatásban követtem az előadásokat, szemináriumokat. A szakmai gyakorlatot így a szülőfalumban végeztem, de közben megüresedett egy óvodapedagógusi hely Péterlakán, és felkértek, hogy vállaljam el – körvonalazta az előzményeket a holtmarosiak óvodapedagógusa, aki egy éve került a Magyaró községhez tartozó településre. Botond tanítónak készült, az óvodai álláslehetőség váratlanul érte, de, mivel mindig is szeretett gyermekekkel foglalkozni, nem habozott. Jelenleg tíz apróságért felel, a gondjaira bízottak között 2-3 és 5-6 évesek is vannak.
– A differenciált oktatás alapelveit követem, a nagyobbak a korosztályuknak megfelelő feladatokat kapnak, a kisebbek többet játszanak. A mese viszont mindennap mindenkinek jár – összegezte a kisgyermekek körében töltött hétköznapokat a fiatal pedagógus, aki úgy gondolja, hosszú távra tervezhet Holtmaroson, ahol jövőben remélhetőleg 18 óvodása lesz.
Az épületben helyi forrásból indított munkálatról Kristóf József polgármester tájékoztatott.
A nyílászárók cseréje és a festés mellett térrendezésre is sor kerül. Mivel a gyermekek eddig egy nagy, nehezen kifűthető teremben töltötték a délelőttöket, az ingatlan mögötti melléképületben alakítanak ki számukra egy melegebb „fészket”, ugyanakkor biztosítják az átjárást a tágasabb helyiségbe, amelyet a későbbiekben kimondottan mozgásos játékoknál és sporttevékenységeknél használnak. Így hatékonyabban tudják melegíteni az ingatlant – tette hozzá a községgazda, aki bízik benne, hogy december elsején átadhatják az új termet, addig a korábbi helyen zajlik fennakadás nélkül az óvodai élet.
Hosszú út van még hátra
Gáz-, szennyvízhálózat, fickói kultúrotthon
Tizennyolc millió lejt – közel négymillió eurót – nyert Magyaró község az Anghel Saligny programon keresztül a szennyvízhálózat kiépítésére – tudtuk meg Kristóf József polgármestertől.
A lehívott támogatás az eredetileg megpályázott összegnek valamivel több mint a fele, a pályázatot így a rendelkezésre álló kerethez kell igazítani. Jelenleg a tervezési szakaszban vannak, a tulajdonképpeni beruházás elkezdéséig még hosszú az út – vélte a községgazda.
Márciusban adtunk hírt arról, hogy a használhatatlanná vált fickói kultúrotthon teljes felújítására és bővítésére az országos beruházási társasághoz (CNI) nyújtott be pályázatot az önkormányzat, és a projekt zöld utat kapott. Azóta elkészült a tervezés, jelenleg a dokumentáció összeállítása zajlik, amit a további lépésekhez engedélyeztetni kell.
Két pályázat – a magyarói sportterem és a holtmarosi fedett tanuszoda – ügyében egyelőre nincs előrelépés, mindkét projekt a CNI szintézislistáján van. Hasonló a helyzet a magyarói iskola okostáblákkal, táblagépekkel, hordozható számítógépekkel való felszerelésével, az erre vonatkozó uniós projektet ugyanis elfogadták, de mivel nem szerepel az első nyolcvan pályázat között – egy négyszázas listán a 300. helyre került –, a finanszírozásra még jó ideig várni kell.
A távolabbi jövő megvalósítása lehet a gáz bevezetése a községbe. Erre Magyaró további négy községgel közösen – a Marosvécset, Felsőrépát, Marosoroszfalut és Dédát magába foglaló kistérségi fejlesztési egyesület (ADI) révén – igyekezett támogatáshoz jutni, és van is ígéret rá a megyétől. Arra a kérdésre azonban, hogy meddig kell még fát venni a fűtéshez, a polgármester csak azt válaszolhatja a lakosoknak, hogy még legalább 5-6 évig. Tűzifa-támogatásra egyébként idén közel 500 kérés érkezett a hivatalhoz. A tavaly 450 háztartásnak utaltak ki egyenként 2 méter fát, ebben az évben azonban egyelőre csak 150 igénylésnek sikerült eleget tenni.
– Felkértük az erdészeti hivatalt, hogy elemezze a helyzetet, és lehetőség szerint bélyegezzen kivágásra újabb fákat, hogy további igénylőknek segíthessünk – mondta a polgármester.
Parkolók, sáncok a községközpontban
A folyamatban lévő munkálatok kapcsán Kristóf József a megyei tanáccsal közös kezdeményezésről számolt be: a biztonságosabb közlekedés érdekében hat parkolóhelyet alakítanak ki a községközponti orvosi rendelő előtt. Ugyanakkor az ortodox templom és a Fickó-pataka közötti útszakaszon, az út két oldalán sáncot ásnak annak érdekében, hogy nagyobb esőzések idején a jobb oldali, dombosabb részről lezúduló víz ne öntse el a megyei utat és a túloldali házak udvarát. Két évvel korábban az Állomás utcában került sor hasonló munkálatra. Helyi alapból a roma negyedben 400 méteren alakítanak ki sáncrendszert, hogy összegyűjtsék és a Fickó-patakába vezessék a lefolyó esővizet.
A legsürgősebb feladat a polgármesteri hivatal átfedésének befejezése, az épületben lévő irodák ugyanis beáztak.
Sós fürdő Holtmaroson
A községgazdától azt is megtudtuk, hogy nemsokára bekerítik, tavasszal pedig kitakarítják a holtmarosi legelőn lévő sós forrás területét, ahol jövőben egy kideszkázott fürdőhelyet szeretnének létrehozni, egyelőre térdig érő vízzel. A beruházást önerőből valósítaná meg az önkormányzat.
A község kulturális élete kapcsán Kristóf József az október eleji, igen sikeres holtmarosi falunapokról számolt be, amelyet első ízben szerveztek meg a futballpálya helyett a település egyik utcájában. A rendezvény második napján, vasárnap a Maros-parton lévő piknikezőhelyen, az úgynevezett Berekben egy röplabdapályát állított fel a polgármesteri hivatal.
– A helyi dalkörösök egész csapattal neveztek be a meccsre. Tavasszal újra felszereljük a pályát, bárki szabadon használhatja majd – tette hozzá a polgármester.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
