Magyar nyelvjárások – határtalanul

A magyarnak is, mint minden nyelvnek, több nyelvjárása van. A nyelvjárások a legtermészetesebb és legalapvetőbb létformái egy-egy nyelvnek.  

A magyar nyelvjárási területek

A magyarnak is, mint minden nyelvnek, több nyelvjárása van. A nyelvjárások a legtermészetesebb és legalapvetőbb létformái egy-egy nyelvnek. Adott esetben olyannyira különbözhetnek, hogy egy idő után már nem áll fenn a kölcsönös érthetőség feltétele, ilyenkor már felmerül a kérdés, hol van a határ nyelvjárás és önálló nyelv közt. A magyar is évezredekkel ezelőtt csak nyelvjárása volt az obi-ugor nyelvnek, amelyből aztán különfejlődött, s ma már nem értjük egymást hanti és manysi testvéreinkkel.

A magyar nyelvjárások terén ilyen nagy különbségek nem állnak fenn, így jó ideig biztosan nem beszélhetünk arról, hogy a nyelvjárásaink olyannyira szétfejlődnének, hogy már nem értjük egymást. Egy kérdés azonban nálunk is aktuális: a moldvai csángóké, akiknél olyannyira erős a román nyelvi hatás, hogy már nehézségbe ütközünk a velük való kommunikáció során. Esetükben talán lehet gondolkodni azon, hogy ők még a magyar nyelv egy dialektusát beszélik-e, vagy a csángó nyelv beszélői. Ennek a kérdésnek a megválaszolását azonban azokra a nyelvészekre, kutatókra bízzuk, akiknek ez a kutatási területe.

A magyar nyelvnek Kárpát-medence-szerte jelenleg tíz nyelvjárását tartjuk számon, melyeknek elnevezése egyben arra is utal, hogy melyik földrajzi régióban beszélik. Nyugatról keletre haladva: nyugat-dunántúli, közép-dunántúli–kisalföldi, dél-dunántúli, palóc, dél-alföldi, Tisza-Körös-vidéki, északkeleti, mezőségi, székely és moldvai nyelvjárási régiók.Ezek természetesen tovább tagolódhatnak, hiszen az egyes nyelvjárási régiókon belül is elkülönülnek a beszéd különböző formái.

A magyar irodalmi nyelv (sztenderd) egyetlen nyelvjárást vett alapul kialakulása/kialakítása során, azt, amelyet a fővárosban, Budapesten használnak, ezáltal a különböző szótárakból jórészt hiányoznak a többi nyelvjárás tájszavai, ugyanez igaz a sztenderd hangzórendszerre is.

A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a nyelvi változatosság kölcsönös elfogadását, mások nyelvi jogainak elismerését, a magyar nyelv jellemzőinek felmérését, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítését.

A határtalanítási program célja, hogy az újonnan megjelenő magyar szótárak mindegyike az egész magyar nyelvterületről tartalmazza azokat az elemeket, amelyeknek helyük van a magyar nyelv szótáraiban, hogy így azok valóban magyar és ne csak magyarországi nyelviek legyenek.