2024. july 8., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A magyar közmédia ünnepi műsorkínálata

  • 2015-10-20 14:22:25

Az ’56-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulójára és dicső napjaira a közmédia csatornái méltó módon emlékeznek. 

Az ’56-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulójára és dicső napjaira a közmédia csatornái méltó módon emlékeznek. Egykori tanúk vallomásai, dokumentumműsorok, zenei válogatások, klasszikus filmek idézik fel eleink heroikus küzdelmét.
A Napközben adását Veress Ágnes szerkesztő két téma köré csoportosítja. Az elsőben Banner Géza mikrofonja előtt egy pszichiáter és egy történész beszélget az ’56-os traumáknak a családokon belüli továbbéléséről és feldolgozhatóságáról. A másik beszélgetés arra keresi a választ, hogyan lehet az ifjabb generációkhoz közelebb hozni a forradalom eszményét (Kossuth rádió, 10.00-12.00).
A hely stílusosan a budapesti Mementó Parkból jelentkezik. Az egykor ledöntött Sztálin-szobor rekonstruált talapzata mellett Pótó János történész és a park megálmodója, Eleőd Ákos építész beszélget a történelmet formáló napokról (Kossuth rádió, 12.07). 
A Duna két olyan filmet is műsorra tűz, amely, jóllehet 1956 és 1957-ben készült, a hatalom nem merte vállalni a bemutatást. Banovich Tamás Eltüsszentett birodalom című filmjének alapja egy mese, amelyben a juhász nem hajlandó a zsarnok király tüsszentésére jó egészséget kívánni. A film története és a kor párhuzamai azonban megijesztették a kultúráért felelősöket, így nem csoda, hogy ez lett a magyar filmtörténet egyik leghosszabb ideig betiltott filmje, csak 1990-ben kerülhetett a filmszínházakba (Duna, 11.00). A másik alkotás, A nagyrozsdási eset, vérbeli szatíra a kisvárosi élet fonákságairól. Az 1952-ben játszódó moziban egy rémhír révén hősünket miniszternek nézik. A gogoli történetben a főbb szerepeket Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc és Páger Antal alakítják (Duna, 16.05, Duna World, 20.20).
A C2 – Az elveszett kenupáros című film története az 1950-es években kezdődik. Hősei, Molnár Gyuri és Gaál Iván igazi pesti, vagyis dunai srácok voltak, akik fiatalkoruk legnagyobb élményeit lapáttal a kezükben az imádott pesti Dunán gyűjtötték. A ma már hetvenes éveikben járó szereplők visszaemlékezései és egyedi archív felvételek nyomán két 18 éves fiú szemével elevenednek meg az '50-es évek. Útjaik elváltak, két teljesen különböző karakter és sors bontakozik ki a múltban és a jelenben, miközben az újbóli találkozásra készülnek (Duna, 12.25).
A Lőporfüstös vallomások című dokumentum-összeállítás a BBC magyar osztályának az 1956-os forradalom emigráns résztvevőivel készített interjúiból készült. A rendszerváltás után páratlan hangdokumentum-gyűjtemény került Londonból a Magyar Rádió archívumába. A BBC magyar osztályának riporterei 1956 novemberében már a magyar-osztrák határon kikérdezték a menekülőket a forradalomról, akik sokszor név nélkül nyilatkoztak a frissen megélt eseményekről, amelyeket még nem halványított el az idő. Az interjúsorozat ezt követően Londonban folytatódott. A BBC magyar osztályának olyan neves munkatársai voltak a riporterei, mint például az író-esszéista Cs. Szabó László, a Magyar Rádió irodalmi osztályának korábbi vezetője. Mai füllel a beszélgetések fő értéke a friss élmény elevensége, a részletek pontossága. A vallomások mozaikkockákként rajzolják ki az októberi napok hiteles történetét (Kossuth rádió, 19.00).
Igazi kuriózumnak ígérkezik a Radio Free Moscow. A rádiójáték az Idaho-beli Moszkva városának kis rádióállomásán, a Radio Free Moscow-n játszódik 1956-ban. A cselekményben kettős feszültség dominál: amíg Budapesten dúl a harc az orosz tankok ellen, addig Bob, a műsorvezető és barátnője, a szerkesztő Emmylou folyamatosan próbál hírekkel, információkkal szolgálni az aktuális eseményekről. A lány a zenék alatt viszont elárulja partnerének, hogy gyereket vár tőle. Nekik kell eldönteniük – akárcsak Budapest utcáin oly sok embernek –, hogy új életet kezdenek-e együtt, vagy a régi megszokottat folytatják… (Kossuth rádió, 22.30). 
A XX. századi magyar klasszikus zene kedvelőihez szól az Ars nova. Műsoron Sugár Rezső Hősi ének című műve szerepel. Az oratórium Hunyadi korába viszi vissza lélekben a hallgatót, s a hős nándorfehérvári győzelmét és azt követő halálát regéli el. A szöveg Romhányi József költői tehetségét dicséri, a felvételen olyan híres művészek szerepelnek, mint Simándy József, Melis György, Déry Gabriella és Komlóssy Erzsébet (Bartók rádió, 0.00).
*Márai Sándor: Mennyből az angyal

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató