A magyar költészet megteremtőjére emlékeztek

Május 25-én Hit és költészet címmel megemlékezésre és kerekasztal-beszélgetésre került sor Marossárpatakon, Balassi Bálint költő halálának 424. évfordulója alkalmából. A kulturális rendezvényen többek között részt vettek a környékbeli magyartanárok, helyi értelmiségiek, hagyományőrző Mátyás-huszárok és a torboszlói kopjások.

A megemlékezés első színhelye a történelmi szoborpark volt, ahol elsőnek Mózes Sándor iskolaigazgató köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy azért gyűltek össze, hogy megemlékezzenek Balassi Bálintról, a magyar költészet megteremtőjéről, a magyar költői nyelv megújítójáról, majd átadta a szót Simon András magyartanárnak, a rendezvény főszervezőjének.

Simon András az erdélyi fejedelmek szobrai között tartalmas, érdekes és színvonalas előadást tartott a reneszánsz költő életéről, hangsúlyozva, hogy a történelmi szoborpark létezése, az itt létrehozott, sajátos és egyedi művészi-történelmi valóság kötelez minket arra, hogy ezen a helyen emlékezzünk meg nagy költőnkről, hiszen ő is ezen szobrok által megjelenített kornak a szülöttje, szereplője, hőse és áldozata. „Ráadásul van egy ábrázolt személy a fejedelmek között, akihez Balassi szoros szálakkal kötődött. Báthory István erdélyi fejedelemről, Lengyelország legnagyobb királyáról van szó, akire méltán lehetünk büszkék mi, magyarok. Balassi fogolyként került Báthory udvarába, de a fejedelem vendégként és rokonként bánt vele, sőt nagy kockázatot vállalva, megtagadta a töröknek való kiadását” – fejtette ki a pedagógus, akinek véleménye szerint Balassi Bálintot egész életében a balszerencse üldözte, semmi sem sikerült neki. Vérfertőző házassága miatt az esztergomi érsekség szigorúan elmarasztalta, ami ebben a korban súlyos ítéletnek, megbélyegzésnek számított. Ez lelkileg mélyen megviselte a költőt, aki ebben az időszakban Lengyelországban bújdosott. Töredelmes szívvel fordult Isten felé, ekkor születtek legszebb istenes versei. 

Ezt követően Miholcsa József szobrászművész mondta el a közelmúltban elkészült, Balassi Bálintról megmintázott szobor elkészítésének körülményeit, majd Balassi és a kerelőszentpáliak kapcsolatáról beszélt. „A kerelőszentpáliak szerint, amikor a költő a csatában megsebesült, ott őrizték. Balassi úri becsületszavát adta, hogy nem szökik meg. Így került az erdélyi felső tíz-ezer társaságába. Jóképű volt, jól verselt, jól táncolt. Egy évvel később a fejedelem magával vitte Lengyelországba. A kerelőszentpáli Hallerek később megkapták kéziratait, s úgy döntöttek, hogy kiadják verseit. Nekik köszönhető, hogy ma olvashatjuk Balassi költeményeit” – tudták meg a jelenlévők. 

Bakó Béla (Pál atya) ezúttal nem reverendában, hanem hagyományos marossárpataki ingben jelent meg a hallgatóság előtt. Előadásában Balassi vallásosságát próbálta közelebb hozni a 21. század emberéhez. „Balassi már ezelőtt 400 évvel bemutatta azt, hogy az ember életében hogyan tud időszerű, jelszerű és üzenet jellegű lenni a hit és a vallás. Az előttem szólók említették, hogy a költő sokáig istentelen ember volt, aki nem az Úr törvényei szerint élt. Verseiben azonban felszínre kerül és kicseng az ő hite, Istennel való kapcsolata. Különösen az istenes versei – minden emberi gyarlósága ellenére – nagyon fontos dolgokat foglalnak magukba. A szerelmi költészete is jelentős gondolatokat tartalmaz, üzenete megközelíti az Énekek éneke mondanivalóját. Ennek pszichológiai alapja van, hiszen tudjuk, hogy Balassi neveltetésében fontos szerepet játszott Bornemissza Péter prédikátor (…) Verseiben Balassi Isten előtt 

megállva, bűneit megbánva kér bocsánatot. Sokak szerint verseiben nincs elég alázatosság, de én ennek az ellenkezőjét látom. A bocsánatkérés alázatosságot is jelent. A pereskedés, a harc Istennel pedig nem jelent hitetlenséget. Ha megvizsgáljuk a zsoltárokat, hasonló dolgokat olvashatunk ezekben is. Ha az ember megszólítja Istent, bocsánatot kér, és ott van szívében a jóvátétel szándéka, akkor az rendben van. Balassi korábbi viselkedése, magatartása és az a tény, hogy vallást változtatott, sok emberből ellenszenvet váltott ki, támadások érték. Ennek azonban előzményei voltak: megpróbáltatások, kudarcok, csalódások. Sokan nem értették meg, viselkedése furcsa volt abban a korban. Hitét, az Istenhez való közelségét az is bizonyítja, hogy a halálos ágyán bűnbánattal, bízva Isten irgalmában lépett át a földi életből a másik életbe” – hangsúlyozta Pál atya.

Az eseményt Kali Nóra verse, a közös ima és a Himnusz eléneklése tette színesebbé, felemelőbbé. Ezt megelőzően, a helyi iskola hetedikes tanulói megkoszorúzták a történelmi szoborparkban elhelyezett Báthory István-mellszobrot.

Ezután a résztvevők átvonultak az iskola dokumentációs és információs központjába, és megnéztek egy kisfilmet, hogy hogyan emlékeznek meg a balatonfelvidéki hagyományőrzők Balassi Bálintról. Szó esett Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművészről, aki az ottani rendezvények főszervezője, és többször járt Marossárpatakon. Somogyi albumot készített a végvári vitézek öltözetéről is, többek között megfestette a torboszlói lófő csapat lobogóját, amely egy marosszéki harci zászló élethű másolata.