Magyar filozófusok a júniusi Korunkban
A Korunk, amelyben egykor Polányi Károly, Sinkó Ervin, Ferenczi Sándor, Jászi Oszkár és Lukács György is publikált, ma is képes reprezentatív és aktuális képet nyújtani a magyar filozófiáról.
A Korunk, amelyben egykor Polányi Károly, Sinkó Ervin, Ferenczi Sándor, Jászi Oszkár és Lukács György is publikált, ma is képes reprezentatív és aktuális képet nyújtani a magyar filozófiáról. Júniusi lapszáma „holt szerzők gondolatainak történeti leltára” helyett a mai (európai és magyar) kultúrában szellemileg hatékonynak bizonyult filozófusok gondolati teljesítményeire összpontosít. Az itt
„megszólaltatott” magyar filozófusok gondolatai a jelenkori filozófiai és kulturális jelenségek értelmezésében nagy valószínűséggel felbukkannak, vagy éppen a magyar filozófiai hagyomány kritikai értelmezésében jelenthetnek számunkra referenciát. A lapszám sokoldalú képet mutat a magyar filozófiatörténet legutóbbi korszakának eleven hagyományairól. Ennek a képnek hangsúlyos pontja a nemrég elhunyt kiváló filozófus, Tengelyi László magyarul és a nemzetközi filozófiai fórumokon is jól ismert életműve. A tartalomból: Mester Béla: A magyar filozófia, amint saját történetét írja; Perecz László: „Utasok” és „kirándulók” a magyar filozófia történetében; Kovács Gábor: Bibó István és a politikai filozófia; Valastyán Tamás: Az ízlésítélettől a valóságélvezetig; Tengelyi László: A fenomenológiával való megismerkedésem; Lászlóffy Csaba versei. A lapszámot Székely Géza grafikái illusztrálják.