Lords of the Organ

Rákász Gergely koncertorgonista ismét Erdélyben koncertezik. A művész ezúttal Lords of the Organ című, vadonatúj műsorát hozza el az erdélyi közönségnek. Erdély nyolc városába érkezik a produkció, a turné április 20-án Nagyszebenben veszi kezdetét, és április 28-án Segesváron ér véget, érintve Brassót, Sepsiszentgyörgyöt, Gyergyószentmiklóst, Csíkszeredát, Kézdi-

vásárhelyt és Marosvásárhelyt (április. 27., 18 óra) is.

A Lords of the Organ sorozat a hangszer legnagyobb szerzőit és örök életű műalkotásaikat állítja színpadra a következő években. Az orgona lordjai olyanok a hangszer történetében, mint egy-egy bíborszínű könyvjelző az örökkévalóság enciklopédiájában. A kötet Bachnál természetesen minden évben kinyílik, majd jobban és kevésbé ismert mesterművek között lapozgatunk, a bravúros orgonaátiratok pedig mindig más, nem orgonaszerzőt emelnek a lordok közé. A koncert tehát egyszerre kínál jól ismert klasszikus muzsikákat, friss érdekességeket és meglepő élményeket a hangszerek királyának udvartartásából.

Rákász Gergely röviden így nyilatkozik az új műsorról: „Tudom, hogy az emberiség sok szempontból menthetetlen, elbutulásától szenvedünk nap mint nap. Legalábbis aki egy ilyen cikket a kezébe vesz, az biztosan. De mégis érdemes egy olyan utópiáért dolgozni, amelyben az emberek a buszmegállóban könyvekről és koncertekről beszélgetnek. Micsoda világ volna! Persze ebben nekünk, klasszikus zenét játszóknak is feladatunk van. Úgy kell vonzóvá tennünk a műfajt, hogy széles közönség által befogadható legyen, de közben ne váljon csinnadrattává. Erre az én válaszom a látványkoncert műfaja, amelyben a zenetörténeti kalandozás, a vetítés mind azt segíti elő, hogy bárki közel tudjon kerülni a klasszikusokhoz. A Lords of the Organ sorozat is ezzel a szemlélettel született. Megmutatni az orgona show-hangszer arcát. Ezt a hangszert már a rómaiak is használták nagy fesztiváljaikon, szekéren húzták, és tömegeket kápráztatott el egy-egy gladiátorviadalon. Királyok és császárok hallgatták; ott volt Hollywood hőskorában a moziban, és ott tud lenni a ma emberének a kikapcsolódáspalettáján is, ha a művész bátran használja.”