Lex Perkovic: brüsszeli ultimátum Zágrábnak?
A Lex Perkovicnak nevezett törvénymódosítás eltörlését, vagyis az európai elfogatóparancs időkorlát nélküli alkalmazását sürgeti Brüsszel Berlin támogatásával Zágrábban – adta hírül kedden a horvát tömegtájékoztatás.
A Lex Perkovicnak nevezett törvénymódosítás eltörlését, vagyis az európai elfogatóparancs időkorlát nélküli alkalmazását sürgeti Brüsszel Berlin támogatásával Zágrábban – adta hírül kedden a horvát tömegtájékoztatás.
Horvát sajtóértesülések szerint Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke levelet küldött a horvát igazságügyi miniszternek, amelyben felszólította Zágrábot: augusztus 23-ig tegyen ígéretet arra, hogy eltörli azt a törvénymódosítást, amely értelmében Horvátország csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött személyeket adja ki az Európai Unió más tagállamainak. A zágrábi közmédia jelentése szerint az Európai Bizottság sajtószolgálata a hírt megerősítette.
A már 2010-ben elfogadott törvény a büntetőjogi együttműködést szabályozza a július elsején csatlakozott Horvátország és a többi EU-tagállam között. A törvénynek a Lex Perkovicként elhíresült módosítását a horvát parlament, a szábor június végén, a horvát EU-csatlakozás előtti utolsó ülésén fogadta el. A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel, amely szerint a csatlakozási tárgyalások során horvát részről senki sem említett semmilyen időkorlátot a törvény alkalmazását illetően.
A törvénymódosítás az abban foglalt időkorláttal megakadályozza egy Németország által keresett személy, Josip Perkovic kiadatását. A volt jugoszláv titkosszolgálat egykori osztályvezetőjét a német hatóságok azzal vádolják, hogy ő adott parancsot egy nyugatra emigrált egykori horvát olajipari menedzser meggyilkolására, akit 1983-ban az akkori NSZK területén az UDBA emberei öltek meg.
A horvát törvénymódosítást nehezményezve a Bundestag, a német szövetségi parlament alsóháza, levelet küldött Brüsszelnek, amelyben szankciókat szorgalmaz Horvátországgal szemben. A levél végső esetben állítólag a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyének foganatosítását is megemlíti, amely a tagállam szavazati jogának megvonásával jár – írta a Vecernji list című zágrábi napilap.
Az újság azonban meg nem nevezett brüsszeli diplomatára hivatkozva hozzátette: Berlin egyetért Brüsszellel abban, hogy egyszerűbb és hatékonyabb lenne a horvát csatlakozási szerződés 39. cikkelyének aktiválása, amely ilyen esetekben „megfelelő intézkedéseket” helyez kilátásba. Vagyis a lap szerint Horvátországtól akár az EU-alapokból folyósítható pénzeket is megvonhatják, amennyiben Zágrábnak nem sikerül dűlőre jutnia Brüsszellel a Lex Perkovic-ügyben.
