Leukémia, hétezer évvel ezelőtt
A leukémia legrégebbi ismert esetét azonosították a Tübingeni Egyetem kutatói egy hétezer éves női csontváz vizsgálata során.
A régészek még 1982-ben tártak fel Stuttgart közelében 72 újkőkori temetkezést. A területet az úgynevezett vonaldíszes kerámia népe lakta, a korai földművelő kultúra Kr.e. 5500 és 4800 között virágzott Közép- és Nyugat-Európában.
A kutatásokat irányító Heike Scherf, az egyetem humán evolúciós és paleoökológiai központjának tudósa a csontvázak vizsgálatát ismertetve, elmondta, hogy az elhunytak egyike leukémiában szenvedhetett.
A 30-40 év körüli női csontváz CT-vizsgálata során figyeltek fel a tudósok a jobb felkarcsont és a szegycsont elváltozott belső szerkezetére. A kutatók a továbbiakban a 7000 éves „páciens” földi maradványait összevetették az adott lelőhelyen feltárt azonos korú temetkezésekből előkerült 11 további elhunyt felkarcsontjaival, ám egyiknél sem találtak hasonló csontszerkezeti eltéréseket.
„Egyetlen további elhunytnál sem fedeztük fel a szivacsos csontállomány ilyen jellegű elváltozását” – emelte ki Heike Scherf.
Mint kifejtette, kizárhatók a más csontelváltozásokat kiváltó betegségek. „Az a tény, hogy az elváltozás csupán a szegycsontra és a felkarcsontra korlátozódik, kizárja a csontritkulás lehetőségét. Szintén kizárható a hiperparatireózis, azaz a mellékpajzsmirigy túlműködése, hiszen nem találtuk meg a koponyacsontokon és az ujjperceken a betegségre jellemző elváltozásokat. Így valószínűsíthető, hogy a leukémia legrégebbi ismert esetéről van szó” – fogalmazott Heike Scherf, hozzátéve, hogy nem lehet eldönteni, fehérvérűség okozta-e a nő halálát.
