Amennyiben az előző részben leírt – a illető személy számára – sajnálatos őrizetbe vétel megtörténik, mint említettük, erről az eljáró szerv köteles értesíteni a családtagokat, törvényes képviselőket, diplomáciai képviseletet vagy emberjogi szervezetet. Amennyiben az őrizetbe vétel maximális 24 órás idejében az illető személyt más helységbe szállítják, erről is kötelesek az eljáró hatóságok értesíteni a fent említett személyeket és szerveket. Habár ez a dolog a mai – reméljük – demokratikus Romániában természetesnek tűnik, gondoljuk el, mennyi visszaélésre adott lehetőséget ennek a kötelezettségnek a hiánya kommunizmusban, amikor úgy lehetett ügyészi vagy bírói rendeletre embereket őrizetbe venni vagy letartóztatni, hogy az intézkedés elrendeléséről vagy a fogvatartás helyéről a családtagok például nem tudtak, ehhez külön közbenjárás volt szükséges…
A büntetőeljárási törvénykönyv rendelkezéseinek értelmében az őrizetbe vett személytől ujjlenyomatot vehetnek, illetve fényképfelvételt készíthetnek róla.
Az elrendelt 24 órás őrizetbe vétel ellen panasszal lehet élni. Amennyiben az őrizetbe vételt a rendőrség – nyomozó hatóság – rendelte el, a panaszt a felügyelő ügyész – procuror care suprave-ghează urmărirea penală – bírálja el. Ha az őrizetbe vételt maga az ügyész rendelte el, a panaszt az illető ügyészség főügyésze vagy a felettes ügyész bírálja el (az ügyészség szerkezeti felépítésétől függően). Ha a panaszt megalapozottnak találja, az őrizetbe vételt visszavonják. Az őrizetbe vétel automatikusan megszűnik a 24 óra letelte után, természetesen amennyiben az illető személyt a kérdéses – vagy más ügyben – nem tartóztatják le. Amennyiben az ügyész a letartóztatást is indítványozza, erről az illetékes bíróságot a 24 óra letelte előtt legkevesebb 6 órával kell értesítse.
Ha a letartóztatási indítványt nem hagyták jóvá, a bíróság elrendelheti a terhelt személy azonnali szabadlábra helyezését vagy más kényszerintézkedés alkalmazását (pl. házi őrizet, bírósági felügyelet).
A második tárgyalt kényszerintézkedés, amely természetét és hatásait tekintve a legsúlyosabb, az előzetes letartóztatás (arest preventiv). Kiemeljük, hogy ez az intézkedés nem büntetés, elrendelése nem jelenti azt, hogy a letartóztatott személy bűnös, megtörténhet és meg is történik, hogy egy több hónapig vagy akár évig letartóztatott személyt utólag jogerősen felment a bíróság. Ebben az esetben a szabadságában jogtalanul korlátozott személy kárigényt nyújthat be a román állammal szemben. Visszatérve a letartóztatás feltételeire, a román büntetőeljárás rendelkezései szerint a következő feltételeknek kell teljesülniük a letartóztatás elrendeléséhez: a terhelt megszökött, elbújt a nyomozás vagy a bírósági eljárás lefolytatása elől, vagy ezzel kapcsolatos intézkedéseket tett, a terhelt megpróbálta/ megpróbálja befolyásolni a többi társtettest, tanút vagy szakértőt, vagy megpróbálja megsemmisíteni, módosítani, eltüntetni vagy eltulajdonítani az ügy tárgyi bizonyítékait, vagy megpróbál egy harmadik személyt rávenni erre.
Ugyanakkor akkor is előzetes letartóztatást lehet elrendelni, ha a terhelt nyomást próbál gyakorolni a sértett félre, vagy megpróbál törvénytelen egyezséget kötni ezzel, vagy megalapozott gyanú áll fenn azzal kapcsolatosan, hogy az eljárás elindítása után a terhelt egy újabb szándékos bűncselekményt követett el, vagy tervezi annak elkövetését. A fenti helyzetek legalább egyike fenn kell álljon az előzetes letartóztatás foganatosításához.
A következő feltételeknek is kumulatív módon kell teljesülniük: ha bizonyítékok (nem gyanú!) méltányosan valószínűsítik, hogy a terhelt bűncselekményt követett el.
A bűncselekménynek bizonyos súlya kell legyen, tehát élet vagy testi épség ellen volt elkövetve, a nemzetbiztonság ellen vagy kábítószer-kereskedelmi, fegyverkeres- kedelmi, emberkereskedelmi, terrorista, pénzmosási, pénzhamisítási, zsarolási, erőszakos nemi közösülési, jogtalan fogvatartási, adócsalási, hivatalos személy elleni bűncselekmény, korrupciós, elektronikus úton elkövetett bűncselekmény, vagy bármilyen más, 5 évnél nagyobb börtönbüntetéssel szankcionált bűncselekmény. Egy másik feltétel, hogy a terhelt ellen ne létezzen valamilyen, az eljárást megakadályozó vagy megszüntető ok (pl. kegyelem), illetve ellene büntetőeljárás legyen folyamatban. Az illető személy szabadságkorlátozása szükséges kell legyen egy, a közrend megbontására alkalmas veszélyhelyzet megelőzéséhez. A veszélyhelyzetet a tett súlyosságának függvényében, az elkövetési mód és körülmények szerint, az elkövető személyes környezete alapján, előélete és más személyes körülményei szerint állapítják meg.
Természetesen ebben az esetben is – mint az őrizetbe vételnél – a szabadságmegvonás szükséges kell legyen a büntetőeljárás lefolytatása érdekében, a terhelt megszökését megelőzendő vagy új bűncselekmény elkövetésének megakadályozása miatt, illetve arányos kell legyen a vád súlyosságával, valamint az előzetes intézkedés célját szolgálja.
Alapvető feltétel, hogy a letartóztatás csak a gyanúsított személy előzetes, ügyvéd jelenlétében történő kihallgatása után valósulhat meg, kivéve, ha az igazolási kérelem nélkül hiányzik, eltűnt, kivonja magát az eljárás alól, nem lehet bíróság előtt megjelentetni, vagy nem tud megjelenni egészségi okok vagy szükségállapot, illetve kényszerhelyzet miatt. Kiskorút ugyanazon feltételek mellett lehet letartóztatni, mint az őrizetbe vétel esetén, tehát csak különleges esetekben, illetve csak akkor, ha ez nem érinti negatívan a személyiségfejlődését.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
