Leszállították az első malacokat

Tegnap délben Ioan Rus közgazdász, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjének a jelenlétében Limbăşan David-Daniel, Szeben megyei, Rákovica községbeli sertéstenyésztő és -feldolgozó átvett 20 mangalica malacot Kántor Károly sáromberki tenyésztőtől. Ez megyénkben az első alkalom az év elején meghirdetett és áprilisban beindított, a hazai sertésfajták tenyésztését és húsának fogyasztását ösztönző kormányprogram keretében, hogy mangalica malacokat szállítottak tenyésztőnek, illetve húsfeldolgozónak. 

Mint ismeretes, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kormány 2018. január 16-án elfogadta a 9-es számú rendeletet, amellyel támogatja a honos mangalica és báznai sertésfajták tenyésztését. A 2018–2020 közötti időszakra meghirdetett programra az idén 4,8 millió lejt különítettek el az állami költségvetésből. A program szerint három éven keresztül ingyen juthat legkevesebb két, legtöbb tíz malachoz (csak páros számú egyedet kaphat) az a gazda, aki vállalja, hogy minimum 130 kilósra hizlalja fel őket, és az állomány felét a programban részt vevő húsfeldolgozóknak értékesíti, a másik felével szabadon rendelkezhet. Azok a tenyésztők, akik mangalica vagy báznai kocákat tartanak, a kormánytól a 10 kilósra nevelt malacok után egyedenként 250 lej támogatást kapnak. Az egyik feltétel, hogy csak természetes táplálékkal etethetik az álla-tokat, és ellenőrzik majd a tartás módját, amely a fajta jellegének megfelelő kell legyen. 

A sáromberki gazda udvarán Ioan Rus közgazdász elmondta, június 21-én szállították le az első mangalicamalac-szállítmányt a rákovicai mangalica-hentesáru-forgalmazó Limbăşan David-Danielnek. Maros megyében öt vágóhidat üzemeltető húsfeldolgozó cég vezetőivel tárgyaltak a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei, de egyik se vállalta, hogy átvesz mangalica disznót. Az igazgató szerint valószínű, hogy a havi 10-20 mangalicáért, amit fel kellene dolgozni, nem hajlandók megszakítani a folyamatot. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy ez a hozzáállás megváltozik, mert igen nagy az érdeklődés a program iránt. Megyénkbe az idén 220 malacot fognak leszállítani, de ennél jóval többet igényelnek, mintegy 40 tenyésztő összesen 714 malacot venne át. „Mivel a program elején vagyunk, sokan az eredményét várják. Meg vagyok győződve, hogy nyolc év alatt sikerül fellendíteni a mangalica és a báznai fajta malacok tenyésztését. A februárban összeállított ütemtervet sikerül tartani. A dokumentációból kiderült, hogy több malacra tartanak igényt, mint ahányat ellenek az erre szánt kocák. Mindez garantálja a program sikerét, amelyen még menet közben is javíthatunk” – mondta a vezérigazgató Limbăşan David-Daniel elmondta, több mint hét éve tenyészt mangalicát, öt éve indította be a mangalicahúst feldolgozó üzemét. Tavaly, év végén néhány tenyésztőtársával részt vett a minisztériumban azokon a tárgyalásokon, amelyeknek célja a mangalica malacok tenyésztését serkentő program kidolgozása volt, így tapasztalatával hozzájárult ahhoz, hogy beinduljon a folyamat. Két hónap alatt 14-szer vett át mangalica malacokat tenyésztőktől, és meg van győződve arról, hogy nyolc év alatt sikerül elterjeszteni Romániában a mangalica és a báznai fajták tenyésztését. 

– A program alapján előre lehet tervezni. Mind a malac-, mint a sertéstenyésztők, mind a feldolgozók üzleti tervet készíthetnek. Nem kell nagy számítást végezni ahhoz, hogy ha 250 lejre szerződést kötünk 10 malacra, milyen jövedelemre tehet szert a tenyésztő. Én is mint feldolgozó kiszámíthatom, hogy mennyi húst adhatok el a megyében, az országban, vagy akár szállíthatok külföldre. Az a program legnagyobb hozadéka, hogy így a szakterületen levők biztos szerződéseket köthetnek. Nem kell messzire menni a jó példákért. Magyarországon 60.000 mangalica kocára van igény, és így sem tudják kielégíteni a keresletet Japán, Spanyolország, Olaszország irányában. Mi is meghatározó tényezők lehetnénk e piacon. A belpiac is lefedetlen, ugyanis amit termelek, el is adom, nagy az igény a mangalicahús-termékekre – mondta a Szeben megyei gazda. 

Kántor Károly háztáji gazdaságában 2011-ben tért át a mangalicatenyésztésre, azelőtt a nagy fehér fajtát tenyésztette. Évente három-négy sertést tartottak. Kíváncsi volt, hogy milyen ezt a kevésbé igényes fajtát tenyészteni, ezért csak egy malacot és egy kocát vásárolt. Aztán bővítette az állományt, jelenleg nyolc kocája van, állatonként 6-8 malacot ellenek. 

– Mindamellett, hogy kevéssé igényes, a szabad tartást kedvelő sertésről van szó, azért éri meg mangalicát tenyészteni és részt venni a programban, mert van egy szerződés, amelynek alapján ha az állat eléri a megfelelő súlyt, elviszik, nem kell piacra venni, arra várni, hogy megvegyék. Felét pedig a szabad piacon lehet értékesíteni. Az állam egy malacért 250 lejt fizet, a szabadpiaci ára 350-400 lej. Ha van egy biztos forrás, és ez kiegészül a piacon értékesített malaccal, ez garancia lehet a fejlődésre – mondta Kántor Károly, aki azt is bevallotta, nem szeretne nagyobb gazdaságot, ugyanis a Romgaznál alkalmazott, számára az állattenyésztés hagyományos háztáji foglalkozás, amivel kiegészíti a jövedelmét. 

A megyei ütemterv szerint tegnap – szintén a kormányprogramnak köszönhetően – a nagysármási Chiş Simion és a hadrévi Cheţan Ioan Daniel tenyésztőkhoz is eljutott 10-10 mangalica malac.