Lépést tartani a világgal

Agrárakadémia

Szombaton hatodjára szervezett Agrárakadémiát a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, támogatóként felsorakozott mögéje a Communitas Alapítvány, a Maros megyei RMDSZ, a Pro Economica Alapítvány, a kundi sajtmanufaktúra, a mezőkölpényi szőlészet, a nyárádszeredai Gabriella tejfeldolgozó és a makfalvi Gerendás panzió.

Neves szakemberek tartottak előadásokat, elsőként Zsigó Róbert, a magyar kormány Földművelésügyi Minisztériumának élelmiszer-felügyeletért felelős államtitkára, aki szerint a külhoni magyarok 70 százaléka vidéki, 30 százaléka pedig a mezőgazdaságból él. Ahhoz, hogy a fiataloknak segíteni tudjanak, hogy az agrárgazdaságban megtalálják a helyüket, a kormány szakmai, képzési és ösztöndíjprogramokat, a felnőtteknek pedig agrárképzést indít, míg az iskolákban a gyakorlati oktatást fogják támogatni. A kormány a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat kialakítását is támogatta, ahol olyan személyeket alkalmaznak, akik ismerik az adott ország nyelvét, informatikai és pályázati tapasztalatuk van, és támogatják a gazdákat, hogy bekapcsolódjanak az anyaország gazdaságába. „A magyar mezőgazdaság jövője attól függ, hogy lépést tudunk-e tartani a világban zajló változásokkal” – mondta a szakpolitikus. Székelyföld húsz falugazdászt kapott ennek a hálózatnak a részeként, az ő feladatuk most a gazdák és szervezeteik felmérése, a jövőben pedig egy komoly adatbázist hoznak létre, és minden községben lesz egy kapcsolatszemély – ezt már Becze István, a Székelyföldi Gazdaegyesületek Szervezetének elnöke jelentette ki, hozzátéve, hogy szövetkezetek bejegyzésében, pályázatokban, termékértékesítésben, képzésekben és a gazdaságfejlesztési program előkészítésében vállalnak szerepet.

Kétlépcsős támogatás 

Kozma Mónika ügyvezető igazgató a magyar kormány külhoni gazdaságfejlesztési programjának maros-mezőségi mintaprojektjét mutatta be, kiemelve, hogy a következő fejlesztések koordinátora is Maros megye lesz. Az idén lezárult programban 495 szerződésre 21 millió lejt fordítottak, és az ősz folyamán a Kolozs és Beszterce megyei mezőségi részekre is kiterjesztették a fejlesztési programot, ahonnan közel 500 pályázat érkezett be. Hamarosan Székelyföldön is elindítják a kezdeményezést, ami várhatóan kétlépcsős lesz. Első szakaszban a nagy beruházásokhoz nyújtanak támogatást, mint élelmiszeripari termékek begyűjtése, tárolása, feldolgozása, állatvásárlás, ültetvények telepítése, és ez a kiírás hamarosan elérhető lesz. A kis összegű, egyenként legtöbb 15 ezer eurós támogatásokat a jövő évben hirdetnék meg. A magyar kormány 50 milliárd forintot szán a külhoni gazdaság feljesztésre, ennek fele, mintegy 70 millió euró Erdélynek, főként a három székelyföldi megyének jutna.

Nincs veszély

Császár Károly szenátor a földtörvény idei módosítását ismertette, amelynek célja a tulajdonjogok tisztázásának megkönnyítése. A belsőségek esetében az eddigiek mellé más bizonyító akták is letehetők, az igényléseket legkésőbb december 6-ig kell benyújtani a polgármesteri hivatalokban. Ugyanakkor a nem hivatalosan megvásárolt külterületek tulajdonjogát is rendezni szeretnék – részletezte a honatya. Dr. Kincses Sándor, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője a sertéspestisjárvány helyzetéről számolt be: az ország 18 megyéjében 1110 gócpont van, Románia sertésállományának tíz százaléka fertőződött meg, az állatok leölése utáni kárpótlás 50 millió euróra rúg. Maros megyében mintegy százezer sertés van, fertőzést még nem tapasztaltak, és a bevizsgált vaddisznóknál sem fedezték fel a vírust – sorolta a számadatokat és tényeket az igazgató. 

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megyei intézményének aligazgatója a mezőgazdasági támogatások kifizetéséről számolt be a gazdáknak. Az idei kérésekre megítélt összegek kifizetését október 15-én kezdték el, a pénz 70-85 százalékát utalják át a gazdák számlájára. 

Míg 2007-ben 33 ezer gazda kért támogatást, mára az igénylők száma 25 ezer körüli csupán, de a megművelt területek nagysága elérte a 265 ezer hektárt. A mezőgazdasági támogatásoknak köszönhető, hogy 2009 óta gyepterületeket gondoznak, takarítanak, és agrárkörnyezeti támogatásokat is kérnek a gazdák – emelte ki Bordi-Kacsó Zsolt Attila, aki azt is hangsúlyozta: a 2020. évi tárgyalások után derül ki, hogy megmarad-e a mostani formájában a földalapú támogatás, vagy a családi gazadságok jutnak pénzhez a jövőben. Zárásképp a Kis-Küküllő Balavásár-Sóvárad Leader Akciócsoport projektmenedzsere, Berei Brigitta Enikő számolt be arról, hogy milyen mezőgazdasági támogatásokat tudtak nyújtani a vidék gazdáinak, majd a résztvevők Nyárádszeredába utaztak, ahol a Gabriella tejfeldolgozó kisüzemet látogatták meg. Itt Csizmadia György tulajdonos mutatta be a vállalat új és régi szárnyát, a feldolgozás technológiáját. 

Élni kell a segítséggel

Sokan kaptak névre szóló meghívást, ennek is tudható be, hogy ilyen sokan érdeklődtek az idei utolsó Agrárakadémia iránt – mondta el a Népújságnak 

ifj. Birtalan István, a szervező MIET elnöke. „Fontosnak tartjuk, hogy a gazdák összeismerkedjenek, álljanak kapcsolatban egymással, legyen naprakész információjuk, hiszen ennek hiányában a 21. században nem lehet mezőgazdaságot folytatni. Az itt kapott tudnivalók hasznosíthatók, mindenki le tudja szűrni és alkalmazni a saját gazdaságában” – mutatott rá az elnök. Maros megye a legerősebb mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, és bármelyik régióját nézzük, büszkék lehetünk, mert van hagyománya, és sok tekintetben országos elsők vagyunk – jelentette ki Péter Ferenc a Maros megyei RMDSZ és a megyei önkormányzat elnöke.