Lépések az uniós elvárások felé

Hidrogén – a jövő alternatív energiaforrása

Június 8-án, csütörtökön délelőtt a Delgaz Grid cégnek a Medgyes melletti Darlacon levő szabadtéri tesztelőállomásán bemutatták annak a kísérletnek az eredményét, amelynek nyomán lehetővé válik, hogy a hálózatba hidrogén és földgáz keveréket juttassanak. A cél az, hogy biztosítsák a fűtésrendszerek hatékonyságát, ugyanakkor ezáltal jelentősen csökkentik a metángáz égéséből származó üvegházhatású gázok felszabadítását. A kísérlet során bemutatott tüzelőanyag köbméterenként 20% hidrogént és 80% földgázt tartalmazott. Bár a hidrogén előállítási költsége magas, a tesztelés igazolja, hogy hosszú távon nálunk is sikerül környezetkímélő energiahordozót termelni. Az esemény után a beszélgetőtársakkal arra a kérdésre kerestük a választ, hogy jelenleg mennyire hatékony a hidrogéntermelés, jövőbeni energiaforrásként kínál-e valós megoldást. 

A szakemberek nem titkolták, hogy a jelenlegi technológiával a hidrogén előállítása drágább, mint a földgázé, amelyet természetes úton termelnek ki. A földgáz előállítási költségének fontosabb összetevői a kitermelés, a tisztítás, esetenként a raktározás és a szállítás, míg a hidrogént egyelőre költségesebb elektrolízises technológiával állítják elő. Az eseményen jelen levő Virgil Popescu még funkcióban levő energetikai miniszter az újságírók kérdésére kifejtette, hogy a hidrogén termelői árát támogatja az állam, és az unió által Romániának szánt helyreállítási alapból (PNRR) nemsokára lehet majd pályázni alternatív energiaforrások előállításának a finanszírozására, így a hidrogéntermeléshez szükséges technológiát is támogatják. Az energiatermelésre 2 milliárd euró a keretösszeg, amelyre bármely cég pályázhat. A nyerteseket a műszaki tervek és más kritériumok teljesítése alapján kapott pontszámok szerint választják ki. A költségeket akkor térítik meg, miután az energiatermelő az országos hálózatba juttatja az előállított energiahordozót. Természetesen a hidrogént gyártó cég állapítja majd meg a saját előállítási költségeit, amelyet szubvencionálni is lehet, de ez még a jövő záloga. 

V. Popescu hozzátette, tudomása szerint hidrogén gömbgolyókat lehet használni gépkocsimotorokban is, ezek kevésbé veszélyesek, így a bemutatott földgáz és hidrogén keverék használata mellett a hidrogén a jövő egyik energiaforrása lehet. 

Bende Sándor, a képviselőház ipari bizottságának elnöke is egyetértett azzal, hogy jelenleg a hidrogén drágább energiahordozó, mint a földgáz. Ha a hidrogén előállításáról beszélünk, akkor tulajdonképpen 1 lejjel termelnünk 60 banit köbméterenként – tette hozzá, majd kiemelte: a hidrogénre tartalék-energiaforrásként kell tekinteni. Európában most az a trend, hogy csökkenteni kell a szénalapú energiaforrást, de a tények azt igazolják, hogy ahol sikerült bevezetni és használni a földgázt, ott megindult a fejlődés. Ez igazolható Romániában is, ugyanis ahol gázzal lehet előállítani hőenergiát, ott fejlettebb a gazdaság és a társadalom. Ez a helyzet az elkövetkezendő harminc évben biztosan nem fog megváltozni. 

Bende Sándor szerint ahhoz, hogy rentábilis energiaforrás legyen a hidrogén, a kísérleteket el kell kezdeni idejében, vagyis jóval azelőtt, mielőtt széleskörűbben elterjedne a hidrogén használata. Világszerte már vannak lépések, és ettől – akár a bemutatott technológia tükrében – Románia sem maradt el. A hidrogént nemcsak fűtőanyagként, hanem mobilitásra és regenerálható energiaforrásként is lehet használni. A hidrogén gömbgolyókból elektrolízis hatására elektromos áramot lehet fejleszteni. A pluszban megtermelt elektromos energiából pedig hidrogént állítanak elő, és amikor szükség van a rendszerben elektromos energiára, és nincs zöldenergia (éjszaka nem termel a napelem), akkor visszatermelhető a hidrogén elektromos energiává – magyarázta a szakértő. Így a hidrogént elektromosenergia-tárolóként lehetne használni.

A hidrogén földgázzal való keverésének és használatának racionalitását abban látta Bende Sándor, hogy a földgáz ára bizonytalan, az orosz–ukrán háború miatt jelenleg is ingadozik, így, amennyiben csökken a hidrogén előállítási költsége, kiegyensúlyozható a fűtőanyag ára. A technológia fejlesztésével is elérhető, hogy csökkentsék a hidrogén előállítási költségeit. Kiemelte, hogy mintegy 15-20 évvel ezelőtt felmerült a palagáz kitermelésének ötlete, akkor nem érte meg ebbe a technológiába fektetni, a mai földgázárakhoz mérten viszont már érdemes kitermelni. 

A kísérlet arról szól, hogy van egy alternatív megoldás, amerre el kell indulni. Az első lépések bármilyen technológiaújításban költségesek. De nem akkor kell nekifogni kísérletezni, amikor feltétlenül szükségünk van új energiaforrásra. Addig működőképes rendszert kell kiépíteni, ehhez megfelelő szakembergárdát, akik értik és működtethetik az új technológiára épülő rendszert. Az emberiség energiaszüksége egyre inkább nő, a források végesek lehetnek, bár vannak szakemberek, akik szerint nem, de fel kell készülni az alternatívákra is. 

Kérdésünkre Bende Sándor elmondta, hogy a marosvásárhelyi vegyi kombinátnál is gondolkodnak azon, hogy hidrogént állítsanak elő, és ezzel elsősorban a saját földgázszükségletet mérsékeljék. A szállítási, tárolási körülményeket kell megoldani, hiszen a gázhalmazállapotban a hidrogén szállítása költséges, mivel nagyon ritka gáz, kevés fér bele egy nagy tartályba. Cseppfolyós állapotban csak nagy nyomással és mínusz 273 Celsius-fokon lehet tartani. A legmegfelelőbb lenne a hidrogén gömbgolyó, amelynek előállítási technológiája biztonságos. A szakértő szerint amennyiben az Azomureş szakértői úgy látják, hogy érdemes befektetni ebbe a technológiába, akkor lépést tesznek az irányba, hogy csökkentsék kiadásaikat, és a megtermelt hidrogén eladásával növelhetik a bevételeiket is, és ezzel szintén a fejlődést szolgálják. 

Antal Loránd, a szenátus energetikai bizottságának elnöke elmondta, hogy a szenátus 2023. május 24-én elfogadta a hidrogén előállítására vonatkozó törvénytervezetet, amely lefekteti az alternatív energia előállításának és használatának jogi alapjait, ugyanis az uniós trendnek megfelelően fokozatosan csökkenteni kell a szénalapú energiaforrást. Ezáltal arra kötelezik az energiaszolgáltatókat, hogy 2030-ig az egy évben szolgáltatott energia 5%-a regenerálható forrásból legyen. 2030-tól a nagyipari energiafelhasználók kötelesek lesznek a felhasznált forrás 50%-át regenerálható forrásból, azaz hidrogénből biztosítani, ez az érték 2035-ig el kell érje a 75%-ot. A törvény az országos energiahatóságot (ANRE) bízza meg a hidrogénbizonylatok kezelésével, ugyanakkor a hidrogént használó ipari vállalatok kötelezően le kell jelentsék az Energetikai Minisztériumnak a használt mennyiséget, az anyag eredetét, a szállítás és a felhasználás költségeit, illetve a rendszert érintő beruházási terveket, illetve a nehézségeket és a tapasztalt rizikókat. Az első jelentést 2025. június 30-ig kell beküldeni, majd utólag kétévente kell készíteni hasonló dokumentációt. Természetesen az energiahatóság követi a jogszabály alkalmazását, és szabálysértések esetén bírságot is kiróhat. A szenátor reméli, hogy az idei parlamenti ciklusban a képviselőház is elfogadja a törvénytervezetet, ami keretet biztosít arra, hogy széleskörűbben használják a hidrogént mint alternatív energiaforrást, és folytassák az előállítási költségek csökkentésére irányuló technológia fejlesztését Romániában is, lépést tartva más, hasonló helyzetben levő európai uniós országgal.