Lenin a Vörös téri mauzóleumban marad

Oroszországban a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta csak a kommunisták emlékeznek meg a bolsevik forradalomról, amelynek évfordulója a legnagyobb állami ünnep volt. A bolsevik forradalom 100. évfordulóján újabb vita bontakozott ki Oroszországban arról, hogy el kell-e végre temetni Lenin bebalzsamozott földi maradványait, avagy azok továbbra is ott maradnak közszemlére téve a Vörös téri mauzóleumban.

A szovjet állam első vezetőjének elhantolása mellett állt ki az elmúlt napokban egymástól függetlenül két, a parlamenten kívüli ellenzék oldalán fellépő, rivális elnökjelölt-aspiráns is. Közvélemény-kutatók az örök téma visszatérését a kézenfekvő kerek évforduló mellett a márciusban tartandó elnökválasztással is magyarázzák. A centenárium apropójából korábban mások is megpróbálták már az ország főterén kívülre helyeztetni a vitatott örökségű vezér végső nyughelyét. A monarchista-nacionalista Liberális Demokrata Párt és a kormányzó Egységes Oroszország képviselői április végén törvénytervezetben kezdeményezték Lenin eltemetését, igaz, a hatalom pártjának politikusai utóbb visszaléptek ettől.

Az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet és a Jurij Levada Független Elemzőközpont egyaránt mintegy 60 százalékban állapította meg akkor azoknak az arányát, akik szerint Lenint el kellene már végre temetni. A válaszadóknak – főleg az idősebb nemzedékekhez tartozó – csaknem egyharmada azonban azt akarta, hogy maradjon minden a régiben.

A leghevesebben a szellemi örökösként fellépő kommunista vezető, Gennagyij Zjuganov kelt ki a javaslat ellen. Azzal érvelt, hogy Lenin nyughelyéről annak idején az ország legfelső törvényhozási szerve döntött, ami szerinte „végleges és megfellebbezhetetlen”. Ráadásul, mint mondta, a jelenlegi vonatkozó orosz jogszabály szerint a halottat újratemetni csakis a rokonok beleegyezésével lehet, márpedig Lenin unokahúga, Olga Uljanova nem ezt akarja.

Zjuganov az állította, maga Vlagyimir Putyin elnök ígérte meg neki, hogy Lenin marad, ahol van. Maga Putyin, aki köztudottan iszonyodik a forradalmaktól, korábban úgy nyilatkozott, hogy Lenin eltemetését óvatosan kell kezelni, és nem érdemes olyan lépéseket tenni, amelyek megosztják a társadalmat. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a héten közölte, hogy a kérdés nem szerepel a Kreml napirendjén.

 

Társadalmi konszenzusra várva 

A hatalom óvatos álláspontját, miszerint Lenin az orosz történelem része, és a temetéséről akkor kell majd dönteni, amikor a társadalom konszenzusra jut, legutóbb egy lapinterjúban Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke fejtette ki. Szerinte előbb-utóbb megtörténik majd a sírba tétel, és nem zárta ki, hogy erről népszavazást tartsanak, de, mint mondta, „ez nem ma lesz, és nem is holnap”.

A befolyásos orosz ortodox egyház, amelynek több vezetője korábban az elhantolás mellett érvelt, a centenárium évében szintén kiváráspárti. Márciusban a moszkvai patriarchátus úgy foglalt állást, hogy a bolsevik vezér porhüvelyének újratemetése nem időszerű.

Kompromisszum lehetősége bontakozhat ki abból a javaslatból, amely szerint a mauzóleumot – a párizsi Invalidusok házának mintájára – múzeummá kellene átalakítani. Az ötletgazda, Mihail Fedotov, az elnöki emberi jogi tanács vezetője szerint ebben, miként a franciáknál Napóleoné, helyet kaphatna Lenin síremléke is. Az elképzelés értelmében az emlékhelytárlaton, amelynek megtekintéséhez belépőjegyet kellene váltani, be lehetne mutatni a balzsamozás történetét és eljárását is.

Lenin tartósított holttestének már a halálának évében, 1924-ben mauzóleumot emeltek. Az eredeti fapiramist 1930-ban kőépítmény váltotta fel. A díszkriptában 1953 és 1961 között Joszif Sztálin szarkofágját is elhelyezték, ám „a népek atyját” a személyi kultusz elítélése után a Kreml falánál kialakított dicsőségnekropoliszba vitték át.

Az épületet a 70-es években kívül-belül felújították, majd a hátsó traktust 1983-1984-ben megtoldották egy rejtett mozgólépcsővel is, amelyen a korosodó pártvezetők megerőltetés nélkül juthattak fel a mellvédre, ahonnan a felvonulóknak integethettek.

 

A világörökség része

1974-ben a mauzóleumot a Kreml falánál lévő temetővel együtt – ahol ma a szovjet korszak több mint 400 kiválósága nyugszik – történelmi emlékhelynek nyilvánították, 1990-ben pedig a Vörös térrel és a Kremllel együtt az UNESCO felvette a világörökség listára.

A bejáratnál 1924 és 1993 között óránként váltották a díszőrséget. Az épület, benne az üvegszarkofággal, hétfő és péntek kivételévek reggel 10-től délután 1 óráig ma is ingyenesen látogatható. A holttest állapotának fenntartására tavaly pályázatot írtak ki.

Arról a dilemmáról, hogy meddig legyen ez így, Valerij Fagyejev, a Társadalmi Kamara elnevezésű állami konzultatív tanács elnöke így nyilatkozott:

„Nem az a kérdés, hogy el kell-e temetni Lenin testét, avagy nem, hanem az, hogy hogyan viszonyulunk az 1917-es forradalomhoz és a szocialista rendszer 70 évéhez. Újra kell gondolnunk, hogy mi történt népünkkel az elmúlt 70 év alatt, és akkor meghozni a döntést, hogy elássuk-e Lenint, vagy fordítva, emlékművet állítsunk-e neki.”

Fagyejev a korszakot úgy jellemezte, mint az orosz nép „grandiózus kísérletét a fényes jövő elérésére – az összes vívmányával, áldozatával és árával”. A korszaknak a külvilágra gyakorolt hatását nem taglalta.

A lenini végtisztesség kérdése, amelynek lezárásához a forradalmi centenárium sem biztosított elegendő időtávlatot, várhatóan 2020-ban és 2024-ben vet majd ismét nagyobb hullámokat, az érintett születésének 150. és halálának 100. évfordulója alkalmából.

 

Kommunista megemlékezés 

Lenin, Sztálin és Che Guevara portréival, vörös zászlók alatt vonult fel Moszkvában több ezer kommunista kedden a bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján.

A résztvevők, köztük Gennagyij Zjuganovval, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökével, a központi Tverszkaja (volt Gorkij) utcát keresztezve a Bolsoj színház elé vonultak. Korábban a pártvezető közölte, hogy a megmozduláson több mint 80 ország mintegy 120 pártja, valamint 20 nemzetközi szervezet és több mozgalom képviseltette magát.

Baloldali és kommunista pártok a hónap elejétől Szentpéterváron és Moszkvában több fórumot rendeztek. Kedden Oroszország több városában tartottak vörös zászlós megemlékezéseket. A centenárium alkalmából az orosz kormányzat hivatalos megemlékezést nem tartott ezen a napon. Helyette díszszemlét rendeztek az 1941. november 7-i katonai parádé emlékére.

Oroszországban a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta csak a kommunisták emlékeznek meg a bolsevik forradalomról, amelynek évfordulója a legnagyobb állami ünnep volt. A jelenlegi hatalom helyette felelevenítette a népi egység 1917-ben eltörölt napját, amelyen a Moszkvát is megszállva tartó lengyelek elleni 1612-es felkelésre emlékeznek.

 

Átkeresztelt katonai díszszemle 

Korhű egyenruhákban és hadfelszereléssel rekonstruálták kedden a moszkvai Vörös téren az 1941-es szovjet katonai díszszemlét, amelynek résztvevői a főváros szívéből egyenesen a frontra vonultak harcolni a náci német birodalom Szovjetuniót lerohanó, Moszkva kapujában álló erői ellen.

A katonai egységeket, csakúgy, mint a veteránokat, akik részt vettek a 76 évvel ezelőtti, eredeti parádén, Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere köszöntötte. Mint azt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden közölte, Vlagyimir Putyin elnök megjelenése az eseményen nem szerepelt a tervek között.

Arra, hogy a díszszemlét a bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján rendezték meg, nem történt nyilvánvaló utalás. Igaz, az orosz hadtörténelem évszázadainak nevezetes eseményeit felidéző élő képekben a forradalmi Vörös Hadsereg katonáiról is megemlékeztek a középkori vitézek, a lengyelek elleni 1612-es felkelés és a Napóleon elleni 1812-es háború harcosai mellett.

A fő hangsúlyt a második világháborúban – orosz szóhasználatban a Nagy Honvédő Háborúban – aratott győzelemhez vezető díszszemlére történő emlékezés kapta. A Vörös téren mintegy 5 ezer katona és hallgató mellett korabeli tankokat és nehézfegyvereket is felvonultattak, amelyeket később kiállítottak a nagyközönség számára.

November 7-e 1995 óta a katonai dicsőség napja Oroszországban, felváltva a korábbi, a bolsevik forradalomról történő megemlékezést. (hírösszefoglaló)