Lemondtak a liberális miniszterek, felbomlott az USL
Lemondott szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hét minisztere a bukaresti kormányból, helyüket a Szociáldemokrata Párt (PSD) tárcavezetői vették át.
Lemondott szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hét minisztere a bukaresti kormányból, helyüket a Szociáldemokrata Párt (PSD) tárcavezetői vették át.
A kormány közleménye szerint az egészségügyi, a munkaügyi, a közlekedési, a kulturális miniszteri tisztség ürült meg, valamint a víz- és erdőügyi, a parlamenti kapcsolatokért felelős, illetve a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszteri posztról távoztak a liberálisok. A hét miniszteri funkciót ideiglenesen a Szociáldemokrata Párt jelenlegi tárcavezetői vették át. Traian Băsescu államfő közölte, hogy aláírta az ideiglenes miniszterek kinevezését. Reményét fejezte ki, hogy Victor Ponta miniszterelnök új kormánya a jövő hét elején hivatalba lép.
A liberálisok kedden este döntötték el, hogy kilépnek a kormányból, és a miniszterek lemondása révén hivatalosan is felbomlott a három évvel ezelőtt alakult Szociálliberális Szövetség (USL), amelynek a 2012-es év végi választások óta kétharmados többsége volt a parlamentben.
Băsescu kifejtette, 17 minisztérium közül 9 élén ideiglenes miniszter áll, ami azt mutatja, hogy instabil a kormány. Băsescu szerint fontos, hogy kedden megszavazza a parlament az új kabinetet, és Romániának legitim, konszolidált parlamenti többséggel rendelkező kormánya legyen.
Az államfő élesen bírálta Crin Antonescu liberális pártelnököt és Pontát, akiket felelőtlennek nevezett, mert figyelmen kívül hagyták Románia nemzeti érdekeit azzal, hogy előidézték ezt a koalíciós válságot. „Felelőtlenek azokkal szemben, akik megválasztották őket, mert a választók (…) korrekt kormányzást várnak el, ami kivezetheti az országot a nehézségből. Ők viszont a vitájukkal éppen nehéz helyzetbe hozták Romániát akkor, amikor a térségben válság van – mondta Băsescu, utalva ezzel az ukrajnai helyzetre.
Borbély: politikai stabilitást hozhat egy új kormány
„A Szociáldemokrata Uniónak (USD) nagyon vékony többsége van, két-három szavazat csupán, egyértelmű tehát, hogy egy nyugodt többséghez, egy stabil kormányhoz szükségük lesz az RMDSZ-re. Emellett, ha megnézzük az ellenzék oldalát, azt látjuk, hogy szét vannak darabolódva, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Liberális Párt (PDL) egyáltalán nem tárgyal egymással, ott nem lehetne építő jellegű többséget kialakítani” – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Hozzátette: ha azt szeretnénk, hogy Romániának egy jobb kormánya legyen, és a következő hónapok ne csússzanak el újabb instabilitás felé, amelyet az ország gazdaságilag is megérezne, le kell ülnünk tárgyalni. „Erre valószínűleg hamarosan sor kerül, hiszen az USD a jövő kedden már véglegesíteni akarja az egyeztetéseket” – magyarázta Borbély.
A szövetség politikai alelnöke kifejtette: az RMDSZ előkészített egy prioritáslistát, amely elsősorban a kisebbségi jogokra, a nemzeti szimbólumok szabad használatára, az egészségügy, a nép ügyvédje esetében és az igazságszolgáltatás terén az anyanyelvhasználatra, a tanügyi törvényre, szociális kérdésekre, valamint az erdélyi infrastrukturális beruházások folytatására összpontosít. „Nyilván a parlamentből is támogathatnánk a kormányt, de az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a kormány asztalánál ülve másként kezelik prioritásainkat. Van kormányzási tapasztalatunk, bizonyos feltételek mellett vállalhatjuk a kormányra lépést, és nyilván az ezzel járó miniszteri, államtitkári, valamint más hivatali funkciók betöltését” – nyilatkozta a politikai alelnök.
„A döntéshozatalban önkormányzataink jövője is fontos szerepet játszik. A tavaly igencsak ínséges évük volt, sokat nélkülöztek, szeretnénk, ha idén nagyobb költségvetésből tudnának gazdálkodni szociális téren. Az utóbbi időben több diszkriminatív döntés is született, amelyek arra kényszerítették önkormányzatainkat, hogy állják bizonyos szociális költségek 25%-át. Ezek a döntések teljesen megnyomorítják őket. Van tehát amin javítani” – nyomatékosította Borbély. Hozzátette, a szövetség annak az 50-60 peres ügynek is véget szeretne vetni, amelyet Kovászna megye prefektusa kezdeményezett a helyi polgármesterekkel szemben a székely zászló kitűzése miatt. „Amennyiben azt látjuk, hogy van politikai akarat a nemzeti szimbólumok szabad használatára, a kisebbségi jogok támogatására, az adótörvénykönyv módosítására – amely lehetővé teszi, hogy több adó maradjon a helyi önkormányzatoknál – és más szociális kérdések megoldására, valószínű, hogy tudjuk majd támogatni az új kormányt. Ugyanakkor kérni fogjuk azt is, hogy a decentralizációs törvényt minél hamarabb szavazza meg a parlament. Ezekről a feltételekről a napokban fogunk tárgyalni” – hangsúlyozta Borbély.
A hatalmi vitába bukott bele a nagykoalíció
Romániában nemcsak bizalmatlansági indítványba vagy választói elégedetlenségbe bukhat bele egy kormánykoalíció: a 2012-es választásokon győztes USL látszólag komolyabb ok nélkül, belső hatalmi vita miatt esett szét. Romániában azonban az igazi hatalom az államfőnél van, és az USL-n belüli feszültségeket is valójában az őszi elnökválasztás közeledése táplálta.
Magának az USL-nek a létrehozása is az államfői tisztséggel állt összefüggésben. 2011-ben Victor Ponta, az akkor még ellenzéki PSD és Crin Antonescu, az akkor szintén ellenzékben lévő PNL elnöke egy pillanatig sem titkolta, hogy Traian Băsescu államfő és a hozzá közel álló akkori kormánypárt, a PDL ellen fogott össze. A két pártelnök megegyezett abban, hogy az USL miniszterelnökét a szociáldemokraták, államfőjét a liberálisok adják.
Úgy tűnik azonban, hogy a közös ellenség volt az egyedüli, ami összetartotta őket. Az USL nagyon jól teljesítő politikai projektnek bizonyult, amíg a népszerűtlen intézkedéseket hozó PDL-kormányt vagy azt védő Băsescut kellett leváltani. A kormányváltás sikerült is, de az államfő túlélte a felfüggesztést.
Az USL ellenzéki összefogásként olyan jól működött, hogy kétharmados többséghez jutott a parlamentben a 2012-es választásokon, de kormányzati szövetségként elvesztette kohézióját. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy Băsescut nem lehet leváltani – az USL még népszerűsége csúcsán, az államfő menesztéséről rendezett 2012-es népszavazáson sem tudta az ötven százalékos érvényességi küszöböt meghaladni – a koalíciót alkotó két nagy pártban egyre többször merült fel az a kérdés, hogy akkor meg mire jó a hatalmon való osztozkodás?
A nagyobb választói háttérrel rendelkező PSD számára egyre kevésbé tűnt vonzónak, hogy támogassa Antonescut a neki beígért államfői tisztség megszerzésében. Băsescu ugyanis idén decemberben mindenképpen távozik a hatalomból, mert második elnöki mandátuma is lejár. A PSD annak fényében tartotta elfogadhatónak Antonescu államfői jelöltségét, hogy az USL a tisztség súlytalanítására készült. A tervezett alkotmánymódosítás – amelynek szövegezését éppen Antonescu vezényelte le – az elnöki hatalom csökkentését, a parlament és főleg a kormány súlyának növelését eredményezte volna.
Csakhogy az alkotmányt az USL-nek nem sikerült módosítani, legfontosabb előírásait az alkotmánybíróság megvétózta. Ilyen körülmények között a szociáldemokratáknak már nem tetszett annyira az ötlet, hogy Antonescu legyen az államfő. Egyre hangosabban utalgattak arra: a legnagyobb román párt mégsem engedheti meg magának, hogy ne legyen saját államfőjelöltje.
A PSD – nagyobbik testvérként – a tisztségeken való egyenlő osztozkodást is kezdte méltánytalannak tartani, és Victor Ponta egy sor olyan intézkedést hozott, amellyel saját pártja javára kurtította meg a liberális miniszterek hatáskörét és a rendelkezésükre álló forrásokat. Ez a liberálisoknál váltott ki elégedetlenséget. A hatalomból való fokozatos kiszorulásukat el is fogadták volna addig, amíg még bízni lehetett abban, hogy Antonescu lesz az USL államelnök-jelöltje és megválasztását a PSD is támogatja. De a liberális pártelnök – állítása szerint – már tavaly rájött, hogy csak hitegetik.
Az USL vezetői először az ügyészségi kinevezéseken, majd a verespataki bányaprojekten, aztán pedig az amnesztiatörvényen vesztek össze. Ponta és Antonescu decemberben kölcsönösen lehazugozta egymást, de az USL nem bomlott fel, mert mindkét fél arra várt, hogy a másik veszítse el a türelmét, egyikük sem akarta ugyanis magára vállalni a koalíció felrúgásának felelősségét.
A szakítást formailag az váltotta ki, hogy az USL pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról. Antonescu a PNL kormányzati súlyának növelésére akarta felhasználni azt, hogy új tisztségviselőket kellett jelölnie néhány lemondott liberális miniszter helyére. A párt legtekintélyesebb politikusát, Klaus Johannist javasolta a belügyminisztérium élére, és neki követelte a PNL-nek járó miniszterelnök-helyettesi tisztséget is, amely érzékeny veszteség lett volna a PSD-nek.
Ezt Ponta nem akarta elfogadni. Már csak azért sem, mert időközben annyi képviselő igazolt át hozzájuk a parlamentben, hogy a PSD-nek – két kisebb párttal és a kisebbségi frakcióval – a liberálisok nélkül is van már egy törékeny (háromfős) többsége, amely az RMDSZ 26 fős frakciójának támogatásával már megnyugtató mértékűre növekedne az 575 tagú parlamentben.
Romániában a szociáldemokrata, liberális és konzervatív ideológiát megtestesítő három nagy párt – a PSD, PNL és PDL – mindhárom lehetséges kombinációban megpróbált már nagykoalíciót alkotni, de egyik sem működött két évnél hosszabb ideig. A parlamentben mindig adódott annyi kis párt, kisebbségi képviselő és helyezkedő politikus, hogy a feljövőben lévő nagy pártok ezeket maguk mellé állítva egyedül is kormányképesek legyenek.
Az államfőnek szinte teljhatalma van abban, kit bíz meg kormányalakítással, de egy miniszterelnököt leváltani csak a parlament tud. Így paradox módon sokszor a kis pártokon múlt az, ki kormányoz Romániában, és az ilyen kormányzatok akár stabilabbak és hosszabb életűek is lehetnek, mint a hatalmon osztozkodni nem tudó nagykoalíciók.
