Lehetőség a térségnek

Le kell hívni az uniós pénzeket

Az európai uniós forrásoknak köszönhetően számos beruházás valósulhatott meg országszerte az elmúlt években. A most kezdődő pénzügyi időszakban, 2021–2027 között rekordméretű összeg, 80 milliárd euró áll Románia rendelkezésére. Ebből lehet infrastrukturális fejlesztéseket kivitelezni, de a digitalizációban vagy a környezetvédelemben is előre lehet lépni, a helyzet nyertesei pedig az önkormányzatok is lehetnek. Mindössze élniük kell a lehetőségekkel.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselőt kérdeztük.

– Hogyan lehet harcolni önkormányzati megvalósításokért Brüsszelben?

– Olyan témákban kell az erdélyi érdekeket képviselni Brüsszelben, amelyek fontosak az itthoniak számára, és az emberek életét, valamint a közösségek fejlődését biztosítják. Az uniós pénzalapok pedig kétségeket kizáróan egy ilyen terület. Tavaly az Európai Parlament a Tanáccsal és a Bizottsággal közösen kidolgozta azt a keretet, és jóváhagyta azokat a pénzalapokat, amelyekből a következő 7 évben fejleszteni lehet. Továbbá a koronavírus-járvány hatásai miatt egy második pénzalapot is kitalált az Európai Unió, a helyreállítási és ellenálló-képességi költségvetést, amelyet itthon PNRR-ként ismernek. Ez külön 30 milliárd eurót jelent Románia számára, amelyből beruházásokat lehet megvalósítani. Ezeket nem volt egyszerű elérni, hiszen sokan próbálnak a tagállamok közül olyan célokat támogatni, amelyek nekik megérik. Ezek Hollandia, Dánia vagy Németország, hiszen ők a nettó befizetők, és arra törekednek, hogy minél kevesebb pénz jusson a kelet-európai tagállamoknak. Ezzel szemben nekünk az volt az érdekünk, hogy azokat a célokat támogassák uniós forrásokból, amelyekre itt szükség van. Romániában megfigyelhetjük, hogy még mindig utak, hidak építésére és alap-infrastruktúrára van szükség. Arról kellett meggyőzni az Európai Bizottságot és a kollégákat, hogy bár nem szerepeltünk jól az elmúlt két pénzügyi időszak alatt, hiszen nem tudtunk utakat és autópályákat építeni, mégis adjanak most is erre pénzt. Ezt sikerült elérni, és ez nagyon fontos Romániának. 

– Mi a helyzet Marosvásárhellyel?

– Amennyiben csak Marosvásárhelyt nézem, itt nem épültek terelőutak, a város fullad bele a forgalomba. Így semmit nem lehet fejleszteni, továbbá a környező településekkel is elmarad az összekapcsolás. Ez végső soron mindenki számára egy áldatlan állapot. Egyértelmű volt, hogy a helyzet orvoslására pénzt kell szerezni. A pénz megvan, egyrészt az európai uniós pénzalapokból, de a kormány által kidolgozott Anghel Saligny program is fogja ezt segíteni.

– Az Európai Uniótól származó 80 milliárd euróból mennyit kap Erdély?

– Ebből az összegből áttételesen nagyon sok pénz jöhet Maros megyébe és a környező megyékbe. Viszont van egy programrész, ami 1,177 milliárd euró, amelyet kifejezetten olyan programokra lehet elkölteni, amelyeket az erdélyi megyékben valósítanának meg. Ezek a projektek kitérnek a kis- és középvállalatok támogatására, az oktatás és turizmus fejlesztésére, a digitalizációra, illetve a környezetvédelemre. Ezt a pénzalapot csak olyan pályázók érhetik el, akik ezekben a megyékben dolgoznak. A projektek odaítélése és nyomon követése is helyben történik, nem külföldi vagy bukaresti cégek fogják végezni. Létrejön egy decentralizált rendszer, ami véleményem szerint segíti az együtt gondolkodást, mert ebben az esetben például Maros, Hargita, Kovászna megyék együtt gondolkozhatnak projektek kidolgozásában, és Marosvásárhely és a környező települések együttműködése is erősebbé válik. Ebből a szempontból az RMDSZ csapata elég erős ahhoz, hogy valóban meghatározóvá váljanak a különböző elképzelések megvalósításai, ezt itt az RMDSZ-csapat nélkül nem lehet elképzelni. Nagyon sok lehetőség lesz, abban bízom, hogy sikerül minél többet kihasználni.