2019. április 21., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

2000-ben a rákkutatásban érdekelt valamennyi fél aláírta

a világméretű összefogásra felszólító dokumentumot, amelynek emlékét őrzi a február 4-i rákellenes világnap. De nem csak az emlékét, hiszen a rákkutatás az utóbbi években soha nem remélt óriáslépé-sekkel halad előre. 

A világméretű összefogás ellenére a statisztikák továbbra is lehangolóak. A Föld országaiban 18,1 millió esetet fedeznek fel évente, és 9,6 millióan halnak meg rákban. A betegség Európa lakosságát érinti a legnagyobb mértékben. Ebben aktív része van országunknak is, ahol 2018-ban 720.000 esetet tartottak számon, ha hihetünk a honi adatoknak. Ebből 83.000 esetet 2018-ban fedeztek fel, és a múlt évben 50.902-en haltak bele a kórba. Az ország lakosságából 3,5 millióan nyilatkozták, hogy személyesen is érinti őket a betegség családtagjaik, jó ismerőseik által. A megkérdezettek 44,1 százaléka vélekedett úgy, hogy kevés az onkológus szakorvos, a kezelésre helyhiány miatt több hónapot kell várni, a citosztatikum-válság miatt a létfontosságú gyógyszerekhez sem jutnak hozzá folyamatosan a betegek. A megelőzés pedig továbbra is gyermekcipőben jár. Holott köztudott a korai felismerés szerepe, ahogy az is, hogy a romániai páciensek többsége akkor fordul orvoshoz, amikor elviselhetetlenné válnak a tünetei, és már alig vagy nem lehet segíteni. Mindez a halandóságot növelve számottevően rontja az európai statisztikát is. Ezért lenne fontos Románia uniós elnöksége alatt megoldást találni a szembeötlő hiányosságok orvoslására. 

Ha képesek vagyunk fölülemelkedni a romániai helyzeten, akkor viszont szenzációs eredményekkel találkozhatunk, amelyek a nagy klinikai kísérletek szakaszába jutottak már. Ausztrál kutatók dolgozták ki azt a tízperces tesztet, amely 90 százalékos biztonsággal képes észlelni a fejlődő rákot a páciens vérében olcsó, egyszerű és nem laboratóriumhoz kötött technológiával – tudósított múlt év végén az MTI. Továbbá arról is, hogy a bázeli egyetem kutatóinak sikerült a ráksejteket zsírsejtekké alakítani, ami lehetetlenné teszi, hogy osztódjanak és áttéteket képezzenek. Ebben a kutatásban is a pácienseken végzett tanulmányok vannak hátra. A 2018-as Nobel-díjat James P. Allison és Hondzso Taszuku kutatók kapták egy új rákterápiás elv kidolgozásáért, amely az immunrendszer veleszületett daganatpusztító képességének a serkentésén alapszik. 2019-es hír Izraelből az Accelerated Evolution Biotechnologies (AEBi) gyógyszervállalat bejelentése, miszerint egy éven belül teljesen és véglegesen gyógyítható lesz a rák, amit a tudományos világ kétkedéssel fogadott. A HVG által közölt izraeli bejelentés szerint egyszerre többféle peptiddel támadják a rákos sejteket, ami viszonylag nem drága terápia, és nemsokára klinikailag is kipróbálják. Ha nem sikerül a kóros sejteket véglegesen törölni a kezelt ember szervezetéből, a második kezelés biztosan célra vezet.

Befejezésül a betegekhez való viszonyulást példázza Farkas Árpád meghatóan szép verse (Anyja elhullott hajára), amelynek utolsó négy sorát idézzük: „…ne sírj anyám, ne sirassad hajad,/ a legszebb asszony úgyis te maradsz:/ hazai rét selyméből, éltedért susog,/ fejékül néked glóriát fonok.”