Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A téli bezártság után ember és állat egyaránt várja a természet ébredését. A legeltetés a kérődző állatok takarmányozásának leggazdaságosabb módja. A legelőket nem csak a káros növények rendszeres kiirtásáért kell karbantartani. Ez a munkálat környezet-, természet- és tájvédelmi feladat.
A táj karbantartásának, hasznosításának vidékfejlesztési vetületei is vannak. A legeltetés kezdetét és végét nem a naptári nap határozza meg, hanem a talaj és a gyepnövényzet állapota, amelyet a domborzati, éghajlati viszonyok is befolyásolnak.
A legeltetés előtt elő kell készíteni a talajt a vakondtúrások eltüntetésével, lecsapolással, boronálással stb. Ugyanakkor ki kell irtani az invazív haszontalan növényeket. Fontos a megfelelő tápanyag optimális bevitele természetes, vagy műtrágyával. 1 kg nitrogén hatóanyag 100 zöld füvű terméstöbbletet ad, ezért hektáronként ajánlott legalább 50-100 kg/ha műtrágyát (nitrogén hatóanyag) kiszórni.
A talajjavító munkálatok mellett ellenőrizni kell az itatásra használt víz minőségét is. A gyakori végtagbetegségek megelőzéséért a kihajtás előtt 3-4 héttel el kell végezni a csülökápolást.
A legelőre való hajtás előtt az állatokat fokozatosan fel kell készíteni a környezetváltozásra, többek között gyakrabban kell mozgatni őket, és szellőztetni kell az istállót, változtatni kell a takarmányozáson. Fontos, hogy a legelőre kizárólag egészséges állatok (juh, kecske, szarvasmarha, kutya) kerüljenek, ezért be kell adni a különböző betegségek elleni védőoltásokat. A hígtrágyát 60 nap tárolás után lehet kijuttatni, és utána csak egy hónap múlva lehet csak legeltetni, ezért inkább ősszel végezzük el ezt a műveletet.
A fertőzések elkerüléséért más állatot kell legeltetni a hígtrágyával beszórt területen, mint amelyik fajtától származik a trágya. A további fertőzések elkerüléséért tilos elásni a legelőn elhullt állatokat. Ha nincs megoldás a tetem elszállítására, akkor egy erre külön elkerített területen legkevesebb 2 méter mély gödörbe kell elásni a tetemet, amelyet 3%-os klórmésszel és petróleummal is be kell borítani. A dögkutat olyan helyen kell megásni, ahol nem férnek hozzá a vad vagy kóbor állatok.
Dr. Suba Kálmán állattenyésztő mérnök, falugazdász