Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2022-09-16 10:58:44
Szeptember közepén moszkvai és szentpétervári közhivatalnokok egy csoportja a törvényhozásnak (állami duma) írt nyílt levélben támadta meg Vlagyimir Putyint, akinek lemondását vagy leváltását követelik, hazaárulással vádolva az elnököt.
Válaszként a szentpétervári bíróság eljárást indított ellenük, aminek végső kimenetele igen súlyos is lehet az ukrajnai háború óta bevezetett jogi szigor miatt. A kezdeményezés vezetője Nyikita Juferev.
Az Euronewsnak nyilatkozó Juferev tisztában van azzal, hogy a kezdeményezés messze túlmutat a kerületi önkormányzati feladatkörön, és meglepte, hogy kollégái a moszkvai Lomonoszov kerületből is önként társultak az akcióhoz, de egy saját szöveggel, ami jogilag kifinomultabb, mint az övék. Azóta több csatlakozó is jelentkezett, de őket előbb ellenőrizniük kell, hogy valódi személyek és tényleges önkormányzati dolgozók-e.
A Bátrak petíciója
A Putyin elnök elleni „vádpontok”, vagy inkább kifogások lényege, hogy veszélyezteti Oroszország és állampolgárai biztonságát, uralmának 20 évében súlyos károkat okozott az orosz gazdaságnak és feldúlta a politikai rendszert. De a kezdeményezés fő oka természetesen a február 24-i döntés, amikor az ország agressziót indított Ukrajna ellen.
Az önkormányzatiak nincsenek egyedül ezzel a véleményükkel. A Reuters közlése szerint Putyin elnök három közeli munkatársa, köztük ukrajnai főmegbízottja is le akarta beszélni az elnököt a katonai lépésekről, de eredménytelenül. Dmitrij Kozak azt tudatta Putyinnal, hogy sikerült megállapodásra jutnia az ukrán vezetéssel arról, hogy garanciák lépjenek életbe a NATO-tagságról való lemondásra.
Ez azért lett volna kulcsfontosságú, mert az elnök a háborút megelőzően többször hangoztatta, hogy a NATO és a nyugati katonai infrastruktúra egyre közelebb „kúszik” Oroszország határaihoz, és Ukrajna is erre a pályára készül lépni. Egy ilyen megállapodás enyhíthetett volna a növekvő feszültségeken.
A források szerint Putyin – annak ellenére, hogy korábban támogatta a tárgyalásokat –, végül kijelentette, hogy Kozak megállapodása nem megy elég messzire, nem biztosít jelentős előnyöket Oroszországnak, és helyette a céljait kiterjesztette Ukrajna egyes területeinek „biztonsági” elcsatolására. Ennek folytán a lehetséges egyezség a papírkosárba került.
A legfőbb vád az egyre nagyobb mértékű emberveszteség Ukrajnában
Az elnök ellen felhozott vádak között első helyen szerepel az egyre nagyobb mértékű emberveszteség Ukrajnában. Ezt követik az orosz gazdaság válságjelei, valamint hogy – a stratégiai céllal merő ellentétben – a NATO sem gyöngült meg, hanem a határvonala meg fog duplázódni (Finnország csatlakozásával).
Felróják, hogy a háború magát Ukrajnát sem rogyasztotta össze, és további erőltetése katonailag is értelmetlen. Ukrajna militarizálódik, és már 38 milliárd dollár értékben kapott fegyvert és más harci eszközöket az Oroszország elleni harcra. Ezért éppen Putyin lépései azok, amik fenyegetést jelentenek Oroszország biztonságára.
Nincs teljes összhang a pétervári önkormányzatban
Arról szó sincs, hogy Szentpétervár teljes vezetése a kormány ellen fordult volna, és világos, hogy egy kisebb csoport akciójáról van szó. Az önkormányzat honlapján jelenleg is látható az a közlemény, amit Grigorij Rankov, a szmolniszkiji testület elnöke írt alá, aki a petíciót „provokációnak és törvénytelennek” találja. Mint írja, az önkormányzat ülését csak ő hívhatja egybe, és ilyen tanácskozás nem zajlott.
A Putyin-ellenes képviselők már márciusban levelet küldtek az Orosz Föderáció elnökének, amelyben felszólították a csapatok Ukrajnából való kivonására és a lemondásra, de ez sem tekinthető testületi véleménynek.
Juferev elmondja, hogy az aláírók teljesen tisztában vannak azzal, hogy a mai Oroszországban nem biztonságos szembeszállni a kormánnyal, és mivel a rendszer extrém feszültség alatt áll, ami az ellenségeskedést is magában foglalja, a kockázatok természetesen növekedtek.
Új módszereket is keresnek a tiltakozásra
Korábban, amikor „Nem a háborúra!” plakáttal léptek ki a közterületekre, automatikusan rontottak rájuk a rendőrök, bottal verték a demonstrálókat, és őrizetbe vették őket. A tiltakozás újabb módja a hivatalos szervekhez benyújtott iratok és fellebbezések iránya, mert a szövetségi törvény szerint az állampolgárt nem lehet megbüntetni, ha a hatóságokhoz fordul hivatalos indítványokkal és jogorvoslati kérelmekkel.
Emellett felhasználják az önkormányzati képviselő-testület üléseinek fórumát is, ahol a napirendi pontokba igyekeznek beiktatni a kormányzattal és a háborúval kapcsolatos témákat. Az elnök lemondatásának követelését pedig az orosz alkotmányra és a hazaárulásról szóló szövetségi törvényre alapozzák.
(Forrás: Euronews)