Az Ebtenyésztők Országos Egyesületének okleveles kutyakiképzőjét, Pletl Istvánt a kutyák viselkedési zavarainak orvoslásáról kérdeztük.
Az Ebtenyésztők Országos Egyesületének okleveles kutyakiképzőjét, Pletl Istvánt a kutyák viselkedési zavarainak orvoslásáról kérdeztük. Ezúttal a hangoskodó társállatok nevelési gondjairól beszélgettünk.
A kutyák kiképzésére szakosodott oktató saját német juhász kutyáival gyakorolja a kutyasportot, országos és nemzetközi munkakutyaversenyeken is szép eredményeket értek el, de az időközönként megszervezett kutyaóvodájában is sikeresen alkalmazza sajátos nevelési módszereit. Beszélgetésünk felvezetőjében az oktató hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kiképzéseket minden kutya egyéniségére kell szabni, mivel azonos módszerekre különbözőképpen reagálnak az állatok. Ember és állat számára egyaránt fontos a kellemes élmény, ezért rövid, tízperces gyakorlatokat érdemes tartani, hogy a kutya ne fáradjon ki. A cél a pozitív megerősítés, de vannak esetek, amikor kényszer nélküli, kizárólag pozitív megerősítéssel nem lehet eredményeket elérni. A kényszer fogalma is viszonylagos, mert az ember már a póráz használatával is kényszert alkalmaz – hangzott el a beszélgetésümk során. A kiképzés alapja, amit minden kutyának meg kell ismernie, az alapvető engedelmességet követelő utasítások, parancsszavak: az „ide”, „lábhoz”, „ül”, „fekszik”, „marad” stb. A „nem” szót a kutya minden esetben kell társítsa valamihez.
– A kis testű kutyák gazdáinak többnyire az okoz gondot, hogy kedvencük az ugatással provokálja a nagyobb testű ebeket. Mi lehet a gyakori ugatás oka, és miként lehet róla leszoktatni egy zajongó szőrpamacsot? – kérdeztük a szakembert.
– A védekezési ösztönnek három megnyilvánulási formája van: a menekülés, a támadás – amit a kisebb testű kutyák ugatással fejeznek ki – és a legritkább, a passzivitás, amikor behúzott farokkal várja meg a veszélyhelyzet megszűnését. A szakember szerint a kutya viselkedése nagymértékben függ gazdája magatartásától, ezért a számukra szervezett kiképzést általában a gazdival közösen tartott találkozások keretében végzi. Két különböző testméretű eb találkozásakor a kis testű ugatására a kutyatartók egy része ölbe kapja kedvencét, amit a kiképzők helytelen magatartásnak vélnek, ugyanis a kis szájhősök védelmet érezve még nagyobb csetepatét csaphatnak, amivel a nagyobb kutyákat bosszantják, és azok agresszivitását váltják ki. Mivel a lakásban tartott ölebek nagy része unatkozik, a felgyülemlett energiájukat az ugatással próbálják leadni. Ezért az oktatók véleménye szerint, ha alaposan megdolgoztatják, kihancúrozhatja magát a kutya, a fölösleges energiáját nem ugatással vagy a berendezés szétrágásával vezeti le. A kiképzés során a feladatok összetettségének növelésével a kutya lelkesedése csökkenhet, a siker attól függ, hogy a kutya mennyire motivált a teljesítményre.
Alapkövetelmény a következetesség
– Melyek a legjobb módszerek, amelyekkel eredményeket lehet elérni?
– Számomra egy-egy problémás kutya mindig újabb kihívást jelent, sokszor valósággal a kutya bőrébe kell bújni. Volt olyan eset, amikor azon kellett gondolkodnom, hogy a rossz szokásnak mi lehet a kiváltó oka, és milyen módszereket alkalmazzak a siker érdekében. De elmondhatom, hogy eddig a hozzám fordulókon minden esetben tudtam segíteni, büszke vagyok az eddig elért eredményeimre. Az állattartók körében egyre népszerűbb a kutyaóvoda, mert a kölyökkutyákkal való foglalkozás a legeredményesebb. A szakirodalom szerint a kiképzés alatt semmilyen negatív elemet nem kellene alkalmazni. Nem kell kiabálni, megütni, rángatni vagy áramütést alkalmazni. Minden tréning vidám és pozitív kell legyen, a jól végzett feladatokért pedig jutalmazni kell az állatot. A hibás teljesítményt sem kimondottan büntetni kell, csupán figyelmen kívül hagyni, és a várt jutalmat megvonni tőle. A jutalom lehet dicséret, simogatás, amennyiben pedig valamiféle élelmiszer, akkor étkezés előtt kell oktatni, úgy időzítve, hogy a kutya ki legyen éhezve a figyelemre, például hosszas egyedüllét után. A kiképzés alatti jutalom a kutya számára legyen értékes, a kutya kedvenc ételei közé tartozzon – hangsúlyozta Pletl István oktató.
A helyzet súlyossága függvényében a szakember erdőcsinádi családi házánál vállalja az állat egy hónapos állandó ott-tartózkodásával a rossz beidegződések korrigálását. A kisebb testű ebeket a gazdival együtt oktatja az állat saját közegében. Mint elmondta, olyan agresszív kutyával is dolgozott, hogy a hatékonyság érdekében jobbnak találta csak egy hónap lejártával találkozni a gazdájával. Enyhébb esetekben tizenöt nap múltán már meglátogatható a bentlakásos kiképzésen részt vevő eb. Az ilyen intenzív képzések előnye, hogy állandó megfigyelés alatt van az állat. A munkájának vannak visszaütői is, mert megtörténhet, hogy amint az állat visszakerül a gazdájához, a megszokott környezetébe, a harmincnapos munka eredménye elillan. Ezért a tapasztalat azt mutatja, hogy fontos a gazdákat is oktatni, hogy megtanulják és alkalmazzák a megváltozott szabályokat, annak érdekében, hogy a kiképzőtől elsajátított utasításokat a gazda parancsára is teljesítse a kutya, a tanításban ugyanis rendkívül fontos a következetesség.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató