A külügyminisztérium látszatpolitikai lépésnek tartja
Konjunkturális látszatpolitikai lépésnek tartja a román külügyminisztérium azt, hogy Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét.
Konjunkturális látszatpolitikai lépésnek tartja a román külügyminisztérium azt, hogy Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét.
A külügyminisztérium pontosításokat fűzött csütörtökön ahhoz a hírhez, hogy Németh Zsolt szóbeli jegyzékben utasította vissza és cáfolta Titus Corlăţean külügyminiszter marosfői kijelentését, amely szerint a nemzeti összetartozásról szóló törvény „a versailles-i békerendszer megkérdőjelezését” célozná.
„Titus Corlăţean álláspontja nem új és nem kellene meglepnie a magyar felet. Ez a jogszabály nyilvánvalóan a trianoni békeszerződés úgymond igazságtalan jellegét akarja napirenden tartani, amit Románia nem tud méltányolni” – mutatott rá a bukaresti külügyi közlemény.
A külügyminiszter csütörtök este a Digi24 hírtelevízió élő műsorában kifejtette: aránytalannak érzi, hogy Traian Băsescu államfő hétfői váratlan kirohanására Budapest nagyon visszafogottan, míg az ő évek óta hangoztatott álláspontjára sokkal határozottabban reagált.
Corlăţean szerint az azonos politikai családhoz tartozó román államfő és magyar miniszterelnök valójában továbbra is jól megérti egymást, kölcsönös szolgálatokat tesznek egymásnak, egymás szavazóbázisát erősítve a nacionalista retorikával.
A szociáldemokrata politikus előző nap a 11. Marosfői Nyári Egyetemen bírálta az elnököt, ugyanott, ahol hétfőn Băsescu azt mondta: Románia vezető szerepet fog vállalni „Budapest rendreutasításában”, mert Magyarország az „instabilitás tűzfészkévé” vált a kisebbségi kérdésben. Băsescu a külhoni románságnak szervezett székelyföldi fórumon úgy vélekedett a „magyar politikai elit” részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről, hogy ezek túllépték az illendőség határát, s ez többé nem ismétlődhet meg.
A „szélsőséges nézeteket terjesztő” erdélyi magyar nyári táborok betiltását csütörtök esti tévéinterjújában Corlăţean is lehetségesnek nevezte, de szerinte ez az igazságszolgáltatás dolga.
A román diplomácia vezetője a romániai magyarság autonómiaigényére is kitért, amelyet megalapozatlannak nevezett. Szerinte autonómiák csak kivételként működnek néhány európai országban, de úgy vélte, Romániában semmi szükség rá, hiszen a magyarok nincsenek kizárva a hatalomból: részt vesznek a helyi, megyei és olykor az országos döntéshozatalban is.
