Kultúrgyilkos sürgősségi rendelet készül

„Megbocsáthatatlan bűntett lenne”

Nem szoktam így kezdeni, de most kiszólok a sorok mögül, és arra kérem Önöket, hogy olvassák el az alábbi, interjút is tartalmazó cikket, mert olyan lépésre készül az országot vezető jelenlegi kormány, amelyre még a tájainkon oly sokszor végigpusztító diktatúrák sem vetemedtek soha! Mert ha elfogadják a költségcsökkentőnek szánt, nemrég ismertetett sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, akkor azzal jövő év elejétől felszámolják a teljes hazai kulturális életet. Nem lesznek színházak, filharmóniák, művészegyüttesek, fesztiválok, koncertek, kulturális események, bezárnak a múzeumok, galériák – az országban szinte mindenhol! 

Az állami kiadások lehető legnagyobb mértékű csökkentését és a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomag-tervezet olyan kitételeket is tartalmaz, amelyek a romániai múzeumok országos hálózatának memoranduma szerint „precedens nélküli nehéz helyzetbe sodornák a romániai kulturális szférát”. A drasztikus intézkedések egész területeket tennének tönkre, és a legérintettebb ezek közül a kultúra. A költségcsökkentő sürgősségi kormányhatározat-tervezet három olyan pontot is tartalmaz, amelyeknek életbe lépése esetén a teljes hazai kulturális életet a megszűnés fenyegetné. Ezek a következők: 

1. A kormány megszüntetné az üres állásokat a kulturális szektorban is. Igen ám, csakhogy a kulturális élet területén a betöltetlen állásokra minden más területnél nagyobb szerep hárul, hiszen nehéz szakképzett személyzetet találni, és arra csak az évadok között van esély. Ha ezeket az állásokat eltörlik, számos filharmónia és színház végleg lehúzhatja a rólót.

2. 2024. január elsejétől megszüntetnék, illetve átszerveznék vagy más intézményekkel vonnák össze azokat, amelyeknél 50 állásnál kevesebb van, vagy hasonló tevékenységet végeznek, mint egy másik helybéli intézmény. A romániai múzeumok országos hálózatának memoranduma szerint ennek a pontnak esne áldozatául szinte valamennyi székelyföldi múzeum, színház és táncegyüttes. A memorandumhoz csatolt táblázat szerint a 127 romániai színház és filharmónia közül 37-ben 50-nél kevesebb alkalmazott van. Ilyen a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely is. Veszélyben van továbbá a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a kolozsvári Művészeti Múzeum is érintett, akárcsak a csucsai Octavian Goga Múzeum, amelyhez az Ady Endre-emlékház is tartozik, és melyet 15 év pereskedés után készül felújítani a Kolozs megyei önkormányzat.

3. Ez a legsúlyosabb: a rendelettervezet szerint a fentiek mellett a helyi önkormányzatok legfennebb 7,5 százalékot költhetnek majd kultúrára, sportra, vallási és rekreációs tételekre az előző évi saját bevételükből. És ezzel a ponttal törlik el az összes hazai kulturális intézményt, hiszen – mint azt az alábbi interjúból is látni fogják – a kormány olyan alacsony százalékban szabná meg mindezen ágazatok (és nem csak a kultúra!) teljes költségvetését, hogy az még a fizetésekre sem lenne elég, nemhogy a fenntartásra, rendezvényszervezésre, rendezvénytámogatásra, épületfelújításra, állagmegóvásra, vagy például a múzeumok esetében a leletek állagmegóvására, raktározására, kiállítások létrehozására, meghívására, és még hosszasan sorolhatnám. Hogy a megnyert uniós pályázatok önrészének kifizetéséről (például a Kultúrpalota vagy a Természettudományi Múzeum épületének felújítása) ne is beszéljünk. Az már biztos nem fog beleférni a megszabott keretbe – és emiatt rengeteg nyertes pályázatot nem lehet majd kivitelezni!

Az előterjesztett költségcsökkentő sürgősségi kormányhatározat-tervezettel kapcsolatosan Kovács Mihály Leventével, a Maros Megyei Tanács alelnökével beszélgettünk. Ő a felelős a tanács által fenntartott kulturális intézményekért is.

– Tekintve az elmúlt napok fejleményeit, hogyan vélekedik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kivételével az összes helyi, állami kulturális intézményt fenntartó Maros Megyei Tanács a szóban forgó költségcsökkentő sürgősségi kormányhatározat-tervezetről?

– Hozzánk tartoznak a következő kulturális intézmények: a Maros Megyei Múzeum és Könyvtár, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, az Állami Filharmónia, a Vatra és a Látó szépirodalmi folyóiratok, a Hagyományos Kultúra Megőrzésének és Terjesztésének Maros Megyei Központja, valamint a Maros Művészegyüttes. Ennek a kulturális intézmények működését nagyban befolyásoló kormányrendelet-tervezetnek két fontos előirányzat-módosítása lenne. Az egyik a személyzet kérdésköre abban az esetben, ha nincsen ötvenfőnyi alkalmazottja egy adott intézménynek – az kvázi megszűnne. A másik, hogy a kulturális, sport-, szabadidős és vallási tevékenységek finanszírozásáról szóló úgynevezett 67-es költségvetési fejezetben az említett területek finanszírozása nem haladhatja meg az illető önkormányzati egység bevételeinek 7,5 százalékát. Főleg ezzel az utóbbival lenne probléma. Ami az 50 főt illeti, a nekünk alárendelt kulturális intézmények esetében a Látó és a Vatra folyóiratoknak az önállóságát érintené kedvezőtlenül. De nem csak e kettőt, hanem például a Salvamont Maros Megyei Barlangi és Hegyimentő Szolgálatot is, ahol ugyancsak nincs 50 alkalmazott, mert egyszerűen nincsen szükség ennyire, viszont óriási szerepet tölt be az életmentés területén. Ennek is megszűnne az önállósága. És a legnagyobb probléma az, hogy például a hegyimentő szolgálatot semmilyen más, a megyei tanács alárendeltségébe tartozó intézménnyel nem lehet összevonni. Nem vonhatjuk őket össze például a Maros Megyei Könyvtárral és a Múzeummal!

Ami a 7,5 százalékot illeti, ez a legbotrányosabb: hiszen erre a fejezetre a Maros megyei önkormányzat közel 96 millió lejt költ ebben a költségvetési évben! Ha ezt az előirányzást bevezetnék, akkor nem költhetnénk többet 11 milliónál... Ez azt jelentené, hogy ellehetetlenülne az összes alárendelt intézményünknek a működése, arról nem is beszélve, hogy a mi esetünkben ebben a fejezetben van számos olyan beruházás önrészének a fedezése, mint például a Természettudományi Múzeum épületének vagy a Kultúrpalotának a felújítása! Ezeket különböző uniós forrásokból nyertük meg, ám a finanszírozásuk az önrészt illetően teljes mértékben ellehetetlenülne (a legtöbb uniós pályázat esetében az elnyert összeg mellett a pályázónak saját forrásokból is kell egy adott összeget biztosítania, ezt jelenti a szóban forgó önrész – a szerk.). Ez teljes mértékben botrányos, és e tekintetben azt gondolom, hogy a kormány tulajdonképpen kultúrgyilkos! És ez esetben megkérdőjeleződik egyáltalán a kultuszminisztériumnak a léte. Ráadásul nem hallottam az elmúlt napokban a kultuszminisztert bármit is nyilatkozni ebben a kérdésben.

– Milyen lépéseket tett az ügyben a Maros Megyei Tanács?

– Péter Ferenc elnök úr aláírásával küldtünk egy közel húszoldalas véleményezést a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének, amelyben jeleztünk egy sort kifogást, mert nyilván nem csak ezeknél a kitételeknél van óriási probléma ezzel a sürgősségi kormányrendelet-tervezettel. Úgy látom, hogy ez nem csak a kulturális intézmények, hanem az önkormányzatok működését lehetetlenítené el, hiszen azokat a nagyberuházásokat, nagy projekteket, amelyeket egyébként az önkormányzatok megnyertek, teljes mértékben ellehetetlenítené. Egyszerűen nem tudom, hogy mi vezérelhette az illetőket vagy milyen gondolat mentén juthattak el odáig, hogy ezt a meggondolatlan sürgősségi rendeletet így, ebben a formában előterjesszék! És ennek a kormánynak van egy kultuszminisztere. Egyszerűen nem értem, hogy ő ebben a kérdésben mit képvisel. Hogyan látja ő ezt az egészet?

– Ha esetleg mégis elfogadják a tervezetet, akkor van a megyei önkormányzatnak B terve? Gondoltak arra, hogy mit vonnának össze, vagy hogyan tudnák enyhíteni a kialakult helyzetet?

– Ilyen tervekben azért nem gondolkodunk, mert teljességgel elfogadhatatlan lenne az a helyzet, amely nemcsak a Maros megyei önkormányzatot, hanem sok más megyei vagy városi önkormányzat által fenntartott kulturális intézményt is érintene. Ha a kulturális életet és annak működését ilyen mértékben országszerte tönkreteszik, az szerintem olyan bűntett, amelyet egyszerűen senki nem tudna megbocsátani egy kormánynak és egy politikusnak sem – mondta Kovács Mihály Levente.

A hazai kultúra megmentésének érdekében Vladimir Anton rendező, a Csíki Játékszín művészeti vezetője kezdeményezett online petíciót Állítsátok meg a kultúra elpusztítását! címmel. 

A www.petitieonline.com/opriti_distrugerea_culturii címen megtalálható petíciót e cikk szerda esti megírásának időpontjáig több mint 23.000-en írták-írtuk alá. Mindenkinek javasoljuk: folytassák e sort, hogy a minősíthetetlenül felelőtlen, meggondolatlan és parlagi törvényhozók ne tegyék tönkre épp azt az ágazatot, amelyben világszinten a leginkább jeleskedünk. A fejleményekről pedig természetesen a továbbiakban is tudósítunk.