2023. január 29., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Beszélgetés Tóth László csíkszeredai főkonzullal

Mint az oly sokszor elhangzott, e hétvégén ünnepeljük a magyar kultúra napját. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa – hagyományaihoz híven – ez évben is kulturális eseményt szervez ezen alkalomból Marosvásárhelyen: egy rendkívüli klasszikus zenei hangversenyt, amelyre a Kultúrpalota nagytermében kerül sor január 22-én, vasárnap 18 órai kezdettel. A koncerten a budapesti származású Hamar Zsolt karmester vezényel, közreműködik két, Marosvásárhelyről elszármazott szólista: Dávid Tamás (Basel, Budapest) hegedű- és Székely Attila (Berlin) zongoraművész. Kísér a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar (karnagyok: Czakó Gabriella és Nagy Éva Vera). A hangversenyen Bartók Béla: 1. rapszódia hegedűre és zenekarra, Liszt Ferenc: 2. A-dúr zongoraverseny, Bartók Béla: 2. rapszódia hegedűre és zenekarra és Kodály Zoltán Galántai táncok című műveit hallhatja a közönség.

A közelgő koncerttel, illetve a magyar kultúra napjával kapcsolatosan Tóth László csíkszeredai főkonzullal beszélgettünk. 

– A csíkszeredai konzulátus a diplomáciai jellegű, illetve az állampolgársági ügymenettel, honosítással kapcsolatos tevékenységei mellett számos kulturális eseményt is szervez Csíkszeredában és más erdélyi városokban egyaránt. Szervezői szemszögből miért fontos ez a konzulátus, illetve a főkonzul számára?

– Bár főkonzulátusunk elsődleges tevékenysége a klasszikus konzuli feladatkörökhöz kötődik, mint minden külképviseletnek, nekünk is vannak kulturális diplomáciai feladataink. A diplomácia egyébként mindig használta a kultúra eszköztárát, az évszázadok során igazából csak a formai keretek változtak meg. Ami engem illet, hiszem Széchenyi igazát, amikor úgy fogalmazott, hogy a kiművelt emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Azt gondolom, hogy nemzetünk megmaradásában – és ez különösen igaz a külhoni magyarságra – kulcsszerepe van a kultúrának. Annak, hogy az irodalomban, zenében, képzőművészetekben képesek voltunk kimagaslót alkotni, és annak, hogy mindig voltak közöttünk olyanok, akik ezt az értéket megbecsülték és megőrizték. Tudta ezt Széchenyi, de tudta Bernády is, aki azért építtette a Kultúrpalotát, benne a gyönyörű nagyteremmel, és azért hozott létre értékes képzőművészeti gyűjteményt, mert hitte, hogy általuk a polgárság műveltebb lesz, jobbá fog válni, olyanná, amely előbbre viheti a közösség, a város ügyét.

– Ön, csakúgy mint elődje, marosvásárhelyi származású. A magyar kultúra napjához közeledve – ennek a fényében is – jelentett-e valamit Ön számára, és ha igen, mit jelentett élete, hivatása során a marosvásárhelyi, erdélyi származás, neveltetés?

– Az, hogy Erdélyben születtem, hogy itt nevelkedtem, hogy Marosvásárhelyen végeztem iskoláimat, a családi közeg után a legtöbbet jelenti számomra. Túlzás nélkül állíthatom, hogy egész életpályámat – a családalapítástól a szakmai kiteljesedésig – alapjaiban határozta meg. És ezen az sem változtatott, hogy időközben a felsőfokú tanulmányok elkezdése miatt Budapestre kerültem, majd ott alapítottam családot, és elindultam a szakmai életpályán. Azt gondolom, hogy a nagyon mély, erős kötődés a szülőföldünk, a gyermeki otthonunk iránt különösen jellemző ránk, erdélyiekre, ezt magamon, családomon és környezetemben egyaránt tapasztalom. És hiszem, hogy ennek a kötődésnek rendkívüli megtartó ereje van.

– A konzulátus által szervezett idei magyar kultúra napi esemény egy klasszikus zenei koncert a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Miért esett a választásuk ez évben egy ilyen jellegű eseményre?

– Főkonzulátusunk igyekszik aktív szerepet vállalni a székelyföldi kulturális életben. Számos önálló eseményt – könyvbemutatókat, kiállításokat, koncerteket – szervezünk, és még többnek vagyunk együttműködő partnerei helyi civil szervezetekkel, önkormányzatokkal. Ezek közül kiemelkedik a marosvásárhelyi, kultúra napi komolyzenei hangverseny. 

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le, azaz fejezte be a Himnusz kéziratát. Ez különleges nap minden magyar számára, egyben lehetőség, hogy felidézzük kimagasló szellemi és tárgyi örökségünket, magyar kultúránkat. Jómagam 2017 végén foglaltam el hivatalomat, és az egyik első eseményünk a 2018. januári hangverseny volt, Rost Andrea főszereplésével. Az alkalomhoz kerestünk témát, és a komolyzenére esett a választásunk, Lisztre, Bartókra és Kodályra, akik világszínvonalút alkottak a műfajban. Az esemény óriási sikert aratott, rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, így már nem is volt számunkra kérdés, hogy ha kultúranap, akkor hangverseny a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. 

– A budapesti karmesteren kívül a meghívott művészek marosvásárhelyi származásúak. Tekinthető-e ez egyfajta egyetemes üzenetnek is? Hogy bárhol is szülessünk, majd éljünk és szerezzünk hírnevet, elismerést, a gyökereink fontossága megkérdőjelezhetetlen?

– Igen, ez abszolút tudatos választás, egyrészt, ahogy a kérdésben is megfogalmazta, a gyökerek fontosságának hangsúlyozása, másrészt annak megmutatása, hogy ma is képesek vagyunk szépet, maradandót alkotni. A vasárnapi hangversenyen fellépő Dávid Tamás hegedűművész és Székely Attila zongoraművész Marosvásárhelyen született, a Művészeti Líceumban tanult, és megállta a helyét Európa sok neves színpadán. Ahogy a Szovátán működő, szovátai és felső-nyárádmenti gyermekekből álló Kodály énekkar is, amely több nívós nemzetközi verseny első díjazottja. Mindannyian Marosvásárhely, a Székelyföld hírnevét öregbítették, legyünk büszkék rájuk, teljesítményük pedig töltsön el bizakodással és jövőbe vetett hittel.

– Milyen szempontok alapján állították össze a koncert repertoárját? A szervezők dolga volt ez, vagy a meghívott művészek ajánlották a műsorrendet? Esetleg mindkettő?

– A repertoár összeállítása művészi feladat, ebben mi laikusok vagyunk. Annyiban talán mégis részt vettünk benne, hogy mint szervezők, arra kértük az előadókat, hogy magyar zeneszerzők műveiből válogassanak, hiszen mégiscsak a magyar kultúra napja alkalmából sorra kerülő eseményről van szó, és ahogy korábban is említettem, évek óta kifejezett célunk, hogy ezen eseményen nagy zeneszerzőink művei szólaljanak meg napjaink kiváló előadóművészeitől. Így Bartók, Kodály és Liszt művei mellett hallható lesz majd Kocsár Miklós és Karai József egy-egy rövid kórusműve is.

– Nem éljük a legnyugodtabb napokat a jelenlegi geopolitikai helyzet, a fenyegető gazdasági válság miatt – és ez, ha nem is azonnal nyilvánvaló, de a művészeti életen is érezteti a hatását. Ilyen időkben mi az Ön, illetve az Ön által képviselt intézmény üzenete a magyar kultúra napján?

– Egy adoma szerint valamikor a második világháború idején a brit parlamentben azt javasolták, hogy vonják el a kultúrára szánt költségvetési forrásokat, és fordítsák hadi kiadásokra. Válaszként a miniszterelnök, akit Winston Churchillnek hívtak, visszakérdezett: de hát akkor mért harcolunk? A történészek vitatják, hogy egyáltalán lejátszódott-e ez a jelenet, lényegét, üzenetét tekintve ugyanakkor sokatmondó, és véleményem szerint időszerű, egyben válasz a feltett kérdésre. Az az üzenetünk, hogy a szomszédban zajló háború, az abból fakadó gazdasági nehézségek, a mindennapi életünket megnehezítő áremelkedés sem vezethet oda, hogy lemondjunk kultúránknak csak egy kis szeletéről is, hogy fellépési lehetőségek nélkül hagyjuk kiváló művészeinket, vagy engedjük elsorvadni kulturális intézményeinket és társulatainkat. Arra biztatok mindenkit, hogy jöjjön el a vasárnapi hangversenyre, látogassa a vásárhelyi filharmónia koncertjeit, és legyen aktív részese a város kulturális életének.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató