Kulturális sokszínűség Európában régen és ma

– ez volt a témája  április 23-27. között a lengyelországi „Zespol Szkol Ponadgimnazjalnyck Nr. 1 im Jana Szczepanika w Krosnie” iskolában rendezett, az Erasmus+ „Schengen 2.0 – Élet Európában határok nélkül” program második találkozójának. A Marosvásárhelyi Református Kollégium négy diákja (Szilágyi Gyopár és Balizs Kriszta – mindketten a XI. alfa osztály tanulói, Urbán Rudolf – X. beta, illetve Barát Áron – IX. beta osztály tanulója) és tanárai (Sikó Judith tanárnő – projektvezető, István Gizella tanárnő, Lazsádi László és Benedek Zsolt tanárok) vettek részt ezen az eseményen és képviselték Romániát a német, francia, magyar és lengyel iskolák mellett.

Az októberi hódmezővásárhelyi találkozó után a lengyel krosnói iskola volt a tartalmas hét házigazdája. E találkozó központi gondolata, célja az volt, hogy felhívja a fiatalok figyelmét arra, hogy az egyre inkább multikulturális Európát különböző népek, nemzetek, bevándorlók befolyásolják. Ezáltal változnak a tradicionális társadalmak. Ez viszont nemcsak ma van így, hasonló folyamatok régebb is zajlottak. A projektben részt vevő országok jó példák arra, hogy a különböző népek, nemzetiségek több évszázadon át éltek együtt és harcoltak egymással. Ezt a kulturális sokszínűséget, történelmi áttekintést, különbözőséget mutatták be az öt ország diákjai. Ismertették társaikkal az országukban élő nemzetiségeket, kultúrájukat, neves képviselőiket. A világi és vallásos ünnepek bemutatóiból egy ötnyelvű 2019-es kalendárium is készült. 

A kulturális sokszínűség szemléltetéséhez mi sem alkalmasabb, mint a néptánc. A sokszínű Európa egy kis töredéke jelent meg a krosnói táncparketten, amikor az öt részt vevő ország diákjai beöltöztek népviseletbe. A lengyelek egy úgynevezett „séta”- táncot mutattak be és tanítottak meg minden jelenlévőnek. A franciaországi diákok bretagne-i táncot hoztak a bemutatóra, a magyarországiak dél-alföldi csárdást táncoltak, a németországiak bajor táncot tanítottak. A refis csapat mezőségi tánccal készült. Jó érzés volt látni, hogy egy mezőségi csárdást egy német fiú lengyel lánnyal táncol.

Kihagyhatatlan élmény volt a sanoki skanzen meglátogatása. Itt láthatók a Kárpátok keleti részében, a lengyel–ukrán határvidéken, illetve az egész Tátraalján élő etnikai csoportok építészetének legjellegzetesebb építményei, több mint száz XVII-XX. századi falusi lakóépület, gazdaház, fatemplom, szélmalom, fatörzs méhköpű. 

A kultúra másik fontos eleme a hagyományos népi kézművesség. A sanoki skanzenben lehetőség adódott egy előadás keretében megismerkedni egy régi lengyel népi hangszerrel, a tekerőlanttal. A rövid zenei előadás után a bátrabbak ki is próbálhatták ezt az egyre ritkábban használt hangszert. 

Krosnó és környéke a lengyel üveggyártás fellegvára. A krosnói Üvegcentrum kiállító- és bemutatóhelye, valamint a rymanovi Sabina üveggyár meglátogatása során a diákok betekintést nyerhettek az üveggyártás fortélyaiba, lehetőségük adódott kipróbálni az üveg formálását, fúvását.

A találkozó záróakkordja a lenyűgöző Krakkó, az egykori királyi város meglátogatása volt. A régi, macskaköves utcákon sétálgatva a belvárosban a Mária-templomot, a Posztócsarnokot csodálva egybefonódott a múlt és jelen, Európa régen és ma.

A projekt következő állomása Németország, ahol majd ez év novemberében újra találkozik az öt ország diákcsapata. Addig is maradnak a hasznos tapasztalatok, gazdag és szép élmények.

Benedek Zsolt