A román politikusok felelőtlen iszapbirkózását nehéz higgadt távolságtartással szemlélni. Miközben a parlamenti bársonyszékekben csapdlecsacsizó honatyák a miniszterek bizottsági meghallgatásának ürügyén anyázva jól elszórakoztak egymással, addig újabb mélypontra süllyedt az ország valutája. Ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy a hatalomért folyó acsarkodásnak mi isszuk meg a levét. Mindenki vérmérséklete szerint drukkol egyik vagy másik tábornak, de végső soron egyik kutya, a másik eb. A nacionális-liberálisok pár hónapos kormányzásuk alatt több antidemokratikus törvénymódosítást eszközöltek, mint a megbuktatott szocdem banda. A napokban is egyre-másra nyilvánítják alkotmányellenesnek a Ludovic-kormány sürgősségi rendeleteit, melyeknek egyetlen céljuk volt: a helyi és központi hatalom hosszú távú birtoklása. Elvileg ebben nincs semmi kivetnivaló, hisz minden politikai alakulatnak célja ez, csak nem mindegy, milyen eszközökkel valósítja meg. Talán pont a liberálisok kellene legjobban tudják, hogy minden területen a legfontosabb a kiszámíthatóság. Ezért a fejlettebb demokráciákban nem módosítják egyik napról a másikra sem a gazdasági, sem a képviseleti demokráciát érintő játékszabályokat. Sportnyelven szólva: nem lehet hol ide, hol oda billenteni a pályát, annak függvényben, hogy nekünk mi a kedvező. Például ma a liberálisoknak az lenne a jó, ha a parlament nem szavazná meg a második Ludovic Orban-kormányt. Pontosabban az általuk támogatott kabinetet szeretnék elkaszálni. Legalább kétszer. Tudathasadásos állapot. Nem csoda, hogy a manipulatív hírcsatornákon csüngő balga nép kapkodja a fejét, és vicsorogva minden keserű pirulát bezabál. Közben az igazi krízis csak most kezdődik. És a baj nem is a Nép Házából, hanem Távol-Keletről származik. Gyerekkorom egyik kedvenc filmjében elhangzott mondatot parafrazálva: a kínai a spájzban van. Szombaton éjjel már Olaszország két tartományában – ahol nagy számban élnek román állampolgárok is – rendeltek el vesztegzárat a koronavírus terjedésének megfékezésére. Hiába bizonyított, hogy a fertőzöttek elhalálozási aránya nem éri el a két százalékot, a járvány terjedését megakadályozni hivatott intézkedések pánikhangulatot keltenek. Félő, hogy a romániai politikai krízis még jobban gyengíti az ország egyébként is labilis egészségügyi válságkezelő képességét. Ahogyan a menetrendszerűen érkező, eddig már félszáz áldozatot szedő influenzajárványt kezelte a – valóban kaotikus állapotokat öröklő – Ludovic-kormány, nem sok optimizmusra ad okot. Meglehet, nemsokára a parlamenti választások körül kialakult pártcsatározásokra úgy tekintünk majd, mint egy jelentéktelen színjáték, mivel mindennapjainkat a koronavírus határozza majd meg. És nemcsak üdüléseink úti céljait, hanem akár a kulturális, sportrendezvények és a választások időpontját is a járvány terjedése szabja meg. Ideje lenne észbe kapni, és félretéve az egyéni érdekeket, sürgősen hatékony intézkedéseket foganatosítani.
