A Krím félsziget elszakadása precedenst teremthet Hegyi-Karabah számára
A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása komoly következményekkel járhat az Azerbajdzsántól elszakított, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah sorsára, mivel a bakui kormány úgy látja, a Moszkvával szövetséges Örményország a Krím példáját követve próbálhatja megoldani a húsz éve lappangó karabahi konfliktust.
A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása komoly következményekkel járhat az Azerbajdzsántól elszakított, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah sorsára, mivel a bakui kormány úgy látja, a Moszkvával szövetséges Örményország a Krím példáját követve próbálhatja megoldani a húsz éve lappangó karabahi konfliktust.
„Semmi kétség, az ukrajnai események, a Nyugat és Oroszország közti feszültségek növekedése és a hidegháborút jellemző mentalitás visszatérése hatással van a karabahi konfliktus megoldására is” – vélte Tatul Hakobján jereváni elemző, akinek a véleménye az AFP francia hírügynökség összeállításában olvasható.
Baku továbbra is visszaköveteli Hegyi-Karabah területét, amelyet a Jereván által támogatott örmény szeparatisták tartanak ellenőrzésük alatt az 1990-es években lezajlott, több mint 30 ezer halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktus óta.
Az 1994. május ötödikén kötött tűzszüneti megállapodást követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt, a Minszk csoport keretében az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország diplomatái folytattak tárgyalásokat a két kaukázusi országgal, a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, így a konfliktus továbbra is mérgezi Azerbajdzsán és Örményország viszonyát. A szembenálló felek katonái között gyakoriak a tűzpárbajok, és az olajban gazdag Azerbajdzsán – amelynek katonai költségvetése önmagában is meghaladja Örményország teljes büdzséjét – többször kijelentette, hogy visszaveszi Hegyi-Karabahot. Jereván a maga részéről folyamatosan arra figyelmeztet, hogy ez esetben ellentámadásba lendül.
„A tűzszünet aláírása óta csupán látszattárgyalások történtek. A válság megoldása zsákutcába jutott” – erősítette meg Hakobján.
„Az újabb fegyveres konfliktus kockázata továbbra is magas” – figyelmeztetett Elhan Sahinoglu, egy bakui elemző cég munkatársa.
Szakértők úgy vélik, hogy a kelet-ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása egy olyan léptékű geopolitikai esemény, amely komoly következményekkel járhat a szintén a korábbi Szovjetunió területén lévő Hegyi-Karabah konfliktusára nézve is.
A Kreml szövetségeseként számon tartott Jereván nyíltan támogatja az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos orosz álláspontot, és abban reménykedik, hogy esetleg ő is a Krím mintájára oldhatná meg a karabahi konfliktust. „A Krím oroszok általi elfoglalása veszélyes precedenst teremt, amelyet Azerbajdzsán rémülettel figyel” – tette hozzá Sahinoglu.
Elemzők szerint a Kreml amiatt szítja a konfliktusokat az egykori szovjet tagköztársaságokban, hogy fenn tudja tartani befolyását, és megakadályozza a nyugati hatalmak térnyerését ezeken a területeken. „Oroszország szeretné megerősíteni hatalmát a posztszovjet térségben, és pénzügyileg támogatja a szakadár törekvéseket” – hangoztatta Raszim Muszabjekov azeri elemző.
Baku és Jereván Hegyi-Karabah kapcsán a nemzetközi jog különböző előírásaira hivatkozik. Miközben Azerbajdzsán az ország területi egységének megőrzésére vonatkozó elvet, Örményország a népek önrendelkezéshez való jogát hangsúlyozza, amely 1991-ben az örmény többségű Hegyi-Karabah elszakadásának kinyilvánításához vezetett.
