Egyre többen ismerik fel, hogy az irodalomhoz való közel kerülés legélményszerűbb módjai közé tartozik kipróbálni azt, ahogyan a nyelv alakítható, ahogyan a nézőpontok megsokszorozása által más-másképpen válik láthatóvá a világ.
Egyre többen ismerik fel, hogy az irodalomhoz való közel kerülés legélményszerűbb módjai közé tartozik kipróbálni azt, ahogyan a nyelv alakítható, ahogyan a nézőpontok megsokszorozása által más-másképpen válik láthatóvá a világ. A kreatív írás mára részévé vált az egyetemi oktatásnak, és vannak olyan tanárok, akik középiskolai és általános iskolai szinten is sikerrel kísérleteznek vele. Kérdés ugyanakkor, hogy vajon milyen hatással van az íróiskolák felbukkanása magára a kortárs irodalomra nézve? Hogyan működött a kreatív írás oktatása különböző korszakokban és politikai rendszerekben? Intéz-ményesülnie kell-e az írás oktatásának, vagy a kötetlenebb, oldottabb műhelymunka, netán a tudatosan magányos alkotás áll közelebb az írás szelleméhez? A Korunk novemberi lapszáma francia, román és magyar tapasztalatokból kiindulva összegzi a kreatív írás tanításának kérdéskörét, megszólaltatva a diszciplína olyan úttörőit, mint Alain André, Kukorelly Endre, Lackfi János, Vörös István, Horváth Viktor, Ruxandra Cesereanu vagy Simona Popescu. A lapszám további szerzői: Adorjáni Panna, Balázs Imre József, Benke András, Berszán István, Codău Annamária, Fazakas László, Ilyés Zsolt, Kántor Lajos, Kenéz Ferenc, Kötő Áron, Victor Man, Molnár Beáta, Poszler György, Selyem Zsuzsa, Vallasek Júlia, Vass Norbert, Zsigmond Júlia.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
