2024. august 12., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A többórás beszélgetésen jelen voltak Csép Éva Andrea és Vass Levente képviselők, Császár Károly és Novák Zoltán Csaba szenátorok.

Novák Zoltán, Császár Károly, Csép Andrea és Vass Levente (Fotó: Karácsonyi Zsigmond)


Szerdán sajtóreggelin ismertették a Maros megyei RMDSZ-képviselők és szenátorok egyéves parlamenti munkájukat, illetve a szakbizottságokban végzett tevékenységüket. A többórás beszélgetésen jelen voltak Csép Éva Andrea és Vass Levente képviselők, Császár Károly és Novák Zoltán Csaba szenátorok.
 
Mint Columbo felesége?
Novák Zoltán az oktatási, a külügyi, az UNESCO, valamint a jövő évi centenáriumot előkészítő bizottságnak is tagja. Az oktatási szakbizottságban szívügyének tekintette a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét, amelyre, miután minden helyi lehetőséget kimerítettek, a parlamentben kerestek megoldást, oly módon, hogy törvénymódosítással vagy egy új törvénnyel újraalapítsák az iskolát. Elmondta: kivívták, hogy a magyar gyermekek a román nyelvet specifikus tankönyvekből, sajátos tanterv alapján tanulják és abból érettségizzenek román nyelvből és irodalomból. Ehhez is szükség volt a tanügyi törvény módosítására. 
Fontosnak nevezte az új tanügyi törvényt, amely mint mondta, olyan, mint Columbo felesége, tudjuk, hogy létezik, de még nem látta senki. Az új tanügyi törvényről is sokat beszélnek, de kérdéses, hogy lesz-e. Az RMDSZ szerint nincs szükség új tanügyi törvényre, csak a meglévő újragondolására, kiegészítésére. „Mi készülünk arra, hogy aktívan részt vegyünk ebben a munkában, amennyiben terítékre kerül.” Novák ezért már az ősz folyamán elkezdett egy „tanügyi körutat” a megyében, hogy a pedagógusokkal találkozzon, és próbálják meg rögzíteni, melyek azok a problémák, amelyek megoldásra várnak oktatási kérdésekben. Mint mondta, reméli, hogy a februárban kezdődő új parlamenti ciklusra elkészülhet egyfajta problémakatalógus, és így vághatnak neki a munkának.
 
Közelebb az önkormányzatokhoz
Császár Károly a jogi és alkotmányos szakbizottságban dolgozik. Célja az volt, hogy közelebb kerüljön az önkormányzatokhoz, az emberekhez, ezért találkozókat szerveztek polgármesterekkel, feltérképezték a helyi gondokat, segítettek a helyi fejlesztési pályázatok elkészítésében. Ennek eredményeként Maros megyében – kettő kivételével – minden egyes településnek legalább egy nyertes pályázata volt, az eddigi megyei szintű 7-8 nyerő pályázattal szemben.
A parlamentben sikerült módosítaniuk az építkezési törvényt úgy, hogy megkönnyítették az engedélyek megszerzését. Ezenkívül a birtoklevéllel nem rendelkezők esetében a földterület-visszaigénylés határidejét az RMDSZ javaslatára sikerült eltörölni. Pozitívumnak nevezte, hogy azok a közbirtokosságok, amelyeknek nem volt birtoklevelük, és emiatt nem tehették le a földalapú támogatásokra a kérvényt, egy RMDSZ által benyújtott módosító javaslat nyomán a tulajdonjogot bizonyító igazolással is megtehetik. 
Elmondta, hogy nem sikerült átvinni a helyhatósági törvénybe a képviselőházban az RMDSZ-nek a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó javaslatait, amint azt sem, hogy március 15-ét az erdélyi magyarság hivatalos ünnepének nyilvánítsák. Viszont törvénytervezetet nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy az ifjúsági tevékenységeket a helyi költségvetésből is lehessen támogatni.
Az igazságügyi törvénycsomagok kapcsán hangsúlyozta: az egyik az intézmények működését szabályozza (ezek nem politizálják az igazságszolgáltatást, és nem veszélyeztetik a jogállamiságot), a másik pedig a Btk.-t és a büntető perrendtartást.
 
Szereti a munkáját
Csép Andrea a munkaügyi és az esélyegyenlőségi szakbizottságban dolgozik. 
A fogadóórákon bejövő információk alapján próbálnak törvénymódosításokat eszközölni, kérdéseket feltenni a minisztereknek, illetve előkészíteni azokat a törvénymódosításokat, amelyekkel – szakemberekkel konzultálva – változtatni tudnak a dolgokon.
Beszélt a szociális szolgáltatások állami finanszírozásáról, fontosnak nevezte, hogy a szolgálati idő (munkarégiség) megvásárolhatóságának határidejét sikerült kitolniuk 2018 decemberéig, illetve azt, hogy az előre hozott nyugdíjban levő személyek vagy rokkantnyugdíjasok halmozhatják a jövedelmüket.
Jelenleg a védett műhelyek tevékenységének a szabályozásáról szóló sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról tárgyalnak – mondta. 
Az idősotthonok finanszírozásával kapcsolatban elmondta, törvénymódosítást nyújtott be, hogy a kormány minimálisan 10 százalékkal támogassa ezeknek a fenntartását. A javaslatot a szakbizottság elutasította, de a plénum elfogadta. 
Az RMDSZ javaslatára sikerült az anyanyelvhasználatot beiktatni a szociális és egészségügyi intézményekben, ami 2018. január elsejétől lép életbe. Feladatuknak tartja az intézkedés alkalmazásának a követését. Kijelentette: az új társadalombiztosítási törvényben a nyugdíjakra megvan a pénzfedezet, és a nyugdíjasoknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy nem kapják meg a járandóságukat.
Beszélt még a családvédelmet, a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó törvényjavaslatokról, valamint a Gyere velem a parlamentbe programról, amelyet kommunikációs diákok számára indított el.
 
Kételyekkel, kérdésekkel
Vass Levente kételyekkel, kérdésekkel és elvárásokkal ment a parlamentbe, hogy vajon képesek lesznek-e eleget tenni az emberek elvárásainak, el tudják-e a rájuk bízott munkát jól végezni. Mint mondta, jóhiszeműen és alázattal kell az elkövetkezendőkben is dolgozniuk, és meg kell találniuk azokat a lehetőségeket, amelyek a marosvásárhelyiek és a Maros megyeiek számára új lehetőségeket, a gazdasági fejlődés lehetőségeit hozzák. 
Elmondta, hogy kezdeményezője volt a Iaşi–Marosvásárhely autópálya négy év alatti befejezését célzó törvénytervezetnek, amelyet a szenátus plénuma hallgatólagosan elfogadott, és jelenleg a képviselőházban van. A szállításügyi miniszterrel ellentétben úgy gondolja, hogy a Brassó–Iaşi autópálya nyomvonal mellett továbbra is folytatni kell az amúgy európai uniós tervekben is megtalálható Iaşi–Marosvásárhely autópályát, mert ez fogja számunkra a keleti gazdasági fejlődés lehetőségét hozni, hogy Marosvásárhely ne maradjon egy „vakon végződő” autópálya-szakasz. 
Fontosnak nevezte a marosvásárhelyi repülőtér javítását, ami nagyon lényeges mind logisztikai, mind gazdasági, egészségügyi és turisztikai szempontból. Az 53 millió lejből, amit a megyei tanács jóvoltából licit alapján a beruházásra fordítanak, 10 millió lejt a 2017-es, 40 milliót a 2018-as költségvetésbe az RMDSZ javaslatára foglaltak bele – mondta.
Az egészségügyi szakbizottságban aláírt minden kezdeményezést, és – ahol szükségesnek látta – javaslatokkal állt elő. Mint mondta, úgy érzi, sikerült kivívnia kollégái tiszteletét. „Véleményem szerint számunkra az a legfontosabb, hogy akkor, amikor valós, valóban a betegek érdekeit szolgáló törvénykezdeményezések születnek, a véleményünk számítson” – jelentette ki a képviselő.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató