Közösen tervezik a jövőt

Szerdán délután került sor a székelyföldi magyar városok polgármestereinek ötödik találkozására Nyárádszeredában, ahol nemcsak tanácskoztak az elöljárók, hanem négyük közös megállapodást írt alá.

A találkozón részt vevő nyárádszeredai, szovátai, erdőszentgyörgyi, borszéki, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, baróti, sepsiszentgyörgyi, kovásznai, tusnádfürdői elöljárók (a kézdivásárhelyi családi okok miatt igazoltan hiányzott – szerző megjegyzése) első napirendi pontként Fábián István történelemtanártól és Agyagási Levente rádiós újságírótól előadásokat hallhattak a marosszéki székely identitástudat mai állapotáról, a tudatvállalásról, valamint arról, hogy milyen szerepe van ebben a médiának, illetve a Hargita és Kovászna megyei elöljáróknak, majd a székelyföldi magyar városok sajátos kérdéseiről tanácskoztak. A mintegy háromórás ülés után a művelődési ház színpadán közös együttműködési megállapodást kötött négy város: Sepsiszentgyörgy, Erdőszentgyörgy, Nyárádszereda és Csíkszereda. Mivel még nem tették meg a szükséges hivatalos lépé-seket, a megállapodást egyelőre nem lehet szó szerinti testvértelepülési szerződésnek tekinteni – hangzott el a tanácskozás felvezetőjében, ahol Nyárádszereda elöljárója hasonló kapcsolat megkötését ajánlotta a turisztika terén Szováta és Tusnádfürdő polgármestereinek.

 

Rajtunk múlik

A két-két nagy- és kisvárost a névazonosságon kívül a hasonló közigazgatási, gazdasági, kereskedelmi tevékenység mellett kulturális, irodalmi és művészeti hagyományaik is összekötik. Ismerve a négy város gazdag történelmi múltját, hagyományokra épülő jelenét, a városok elöljárói hisznek az összefogás biztató, jövőt építő erejében, ezért úgy döntöttek, „Isten akaratából és a közösségeink által ránk ruházott hatalom alapján; örömben és bánatban egyaránt közös múltunk, társadalmi szerepvállalásunk és történelmi küldetésünk szellemében; a településeink és térségeink között fennálló kapcsolat és viszony intézményes megerősítése érdekében; annak kifejezéseként, hogy a legutóbbi száz év embertelenségében is sikerült embernek maradnunk; a történelmileg, földrajzilag, kulturálisan, értékrendjében egységesen összetartozó Székelyföld jövőképével a mai napon négyoldalú partnerségi szerződés megkötésére kötelezzük el magunkat, önkormányzatainkat és közösségeinket”.

A Maros Megyei Tanács és a Maros megyei RMDSZ elnöke üdvözölte a négyes kapcsolat létrejöttét. „Hiszem, hogy minden szinten erősíteni kell a magyar közösségek közötti együttműködést. Az erdélyi magyar közösség akkor tud megmaradni, ha valóban közösségként működik, ha közösen tervezi a jövőt. A közös múlt összeköt, és reményt ad a közös jövő építése. Rajtunk múlik, hogy milyen lesz a jövő, tudunk-e erős és cselekvő közösség maradni” – emelte ki Péter Ferenc.

 

Székelyföld egységét hangsúlyozzák

Csibi Attila Zoltán erdőszentgyörgyi polgármester szerint itt az ideje, hogy ne csak határokon átívelő kapcsolatokban gondolkodjunk, hanem Székelyföldön belül is szoros kötelékeket alakítsunk ki egymás között. A városok között már léteznek ilyenek, de olyan kapcsolódási pontokat kell találni, amelyekre mind a négy város lakói büszkék lesznek. A városvezetők, önkormányzatok már megbeszélnek közös témákat, tapasztalatot cserélnek, de együtt kell tervezni, hogy a székelyföldi lakosságnak is legyenek kapcsolatai bármilyen vonalon. 

Antal Árpád András szerint nagyon fontos, hogy Székelyföldet egységes régióként mutassuk fel, és a négy város között sokkal erősebb relációk alakuljanak ki: ezt hivatalosítják ez alkalommal, és töltik fel tartalommal. Az eredmények évek múlva mérhetők, de azt szeretnék, hogy a diákok, kulturális és gazdasági szereplők egymás között szoros kapcsolatot alakítsanak ki, és a kistérségek között is kommunikáció és cselekvés jönne létre – mondta el kérdésünre Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hasonlóan vélekedett Csíkszereda vezetője is: megközelítésükben Székelyföld egységes, és ez a pillanat „egyértelmű elköteleződés és dokumentum formába öntése is ennek az érzésnek”. Ami a jövőbeni eredményeket illeti: az önkormányzati rendszer lehetővé teszi, hogy az ilyen típusú partnerségeket követően forrásokat is lehessen rendelni a partnerség tárgyába foglaltak megvalósítására, és a méretében, gazdaságilag és költségvetésileg is erősebb két város tud majd bevinni olyan forrásokat – és nem csak anyagiakat, hanem kulturális és egyéb szolgáltatásokat – is, amelyek megörvendeztetik az erdőszentgyörgyi és nyárádszeredai embereket – osztotta meg lapunkkal gondolatait Ráduly Róbert Kálmán, hozzátéve, hogy már a legutóbbi helyhatósági választások óta beszélgettek arról, hogy szorosabbra kellene fűzni a kötelékeket a különböző térségek között, hogy ezáltal keressenek és találjanak intézményes kapcsolódási pontokat.

A találkozó házigazdája, Tóth Sándor polgármester úgy véli, „ránk fér, ha a közigazgatási kapcsolatainkat úgy erősítjük, hogy le van írva, és konkrét céljaink vannak. Ha össze is köt minket a múlt és a név, miért ne mutassuk meg közösségeinknek, hogy jó barátok, jó partnerek vagyunk, és azok is akarunk maradni?” Az autonómiatörekvések kapcsán is egységesen kell gondolkodni – hangsúlyozta a nyárádszeredai polgármester. Marosszék is része a Székelyföldnek, és ezt a marosszékiek is így kell gondolják, érezzék. „Mindezeket merjük vállalni és leírni. Közösen akarunk emberek maradni az embertelenségben” – zárta gondolatait az elöljáró.