Kötetlen beszélgetés a magyar sajtó napjára

A magyar sajtó napja, ami március 15-éhez kapcsolódik, jó alkalom arra, hogy arról beszéljünk, milyen viszonyban van a politikum a sajtóval.

Fotó: Koreck Mária

A magyar sajtó napja, ami március 15-éhez kapcsolódik, jó alkalom arra, hogy arról beszéljünk, milyen viszonyban van a politikum a sajtóval. Kiindulópont az, hogy a közfelfogás szerint az újságíró azt tartja a politikusról, hogy korrupt, célja a meggazdagodás, nem e közösség érdekeinek a képviselete, a politikus pedig azt tartja a sajtóról, hogy csak a szenzációt hajszolja, és abban érdekelt, hogy minél több botrány legyen, s hogy minden közéleti esemény tulajdonképpen a sajtóban történjen – fogalmazott pénteken Vincze Lóránt EP-képviselőjelölt.

A magyar sajtó képviselőivel találkozott tegnap a Bernády Házban Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára és Peti András alpolgármester, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke. Véleménye szerint amit a hírtévékben látunk mostanában, az olyan, mintha a közélet átköltözött volna a televíziókba. – Azt hiszem, mindkettő sarkos megfogalmazás, és így egyik sem igaz – mondta. Összehasonlításként Brüsszelt említette, ahol szinte unalmas híreket hallani a híradókban, mert az eseményekről szólnak, kiszámíthatóak, és nem a botrányt keresik. Másrészt ott a politikusok sem szivárogtatnak ki híreket, nem úgy próbálják befolyásolni az eseményeket, hogy a közvéleményben előbb megfelelő közérzetet kreáljanak. Ezt tartotta fontosnak a politikum és a sajtó viszonyában.

Vincze Lóránt 2009-től van Brüsszelben Winkler Gyula európai parlamenti képviselő mellett, és kisebbségvédelemre szakosodott, az RMDSZ külügyi titkáraként, utóbb a FUEN alelnökeként vált közéleti szereplővé, majd európai parlamenti képviselőjelöltté. A kisebbségvédelem lesz a programja lényege, emellett a mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést és turizmust tartja olyan területeknek, amelyekkel az EP-ben is hangsúlyosan kell foglalkozni.

A beszélgetés során óhatatlanul szóba került a március 10-i postaréti megemlékezés és az azt követő menetelés. Peti András elmondta, hogy ő is kint volt a Postaréten, alpolgármesterként, RMDSZ-politikusként, családapaként, és gyalog ment haza a járdán. Mint mondta, egy futballmeccs után sokkal több és komolyabb incidensek is történnek, és nem fújják fel ennyire, mint a székely szabadság napi menetelést. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ politikai programjában is benne van az autonómia, mert az hozza el a várt, általános fellendülést.

A Népújság kérdésére, hogy miért nem jelentek meg csoportosan, hogy erőt mutassanak fel, hogyha az RMDSZ felvállalta a székely szabadság napját, illetve alpolgármesterként miért nem segítette az SZNT-t például az engedélyek megszerzésében, Peti András azt mondta, hogy az SZNT nem tartotta fontosnak egyeztetni az RMDSZ-szel. Az engedélyeztetés körüli bonyodalmakról is a sajtóból értesült, és az RMDSZ lévén a legnagyobb érdekvédelmi szervezet, a legerősebb frakció, a városi tanácsban van egy alpolgármestere, az lett volna a legkevesebb, hogy az SZNT keresse meg őket.

A kérdésre, hogy a kisebbségvédelmet felvállaló FUEN alelnökeként miért nem erősítette meg jelenlétével és felszólalásával a székely szabadság napját, illetve, hogy kapott-e ilyen felkérést az SZNT részéről, Vincze Lóránt azt válaszolta, nem kapott felkérést.

Megfogalmazódott az is, hogy a román közvélemény, de a román sajtó sem érti a március 10-i vagy 15-i események lényegét, ezért látnak napvilágot túlzó, vagy uszító hírek, kommentárok. Az okot a kommunikáció hiányában látták.