Huszonnyolcadik alkalommal ünnepeltek Magyarsároson az ötvenévesek.
Huszonnyolcadik alkalommal ünnepeltek Magyarsároson az ötvenévesek. A templomot és iskolát ábrázoló meghívókat Barta Ilona, Balázs Juliánna és Tóth András szervezők már július elején szétosztották. Az egykori 12 osztálytárs mellé még öten csatlakoztak, közülük egy helybéli, a többiek pedig Szászbogácsról, Vámosgálfalváról, Hármasközségből és Szovátáról érkeztek, és házasság útján kerültek a közösségbe. Mivel nyílt szívvel és szeretettel fogadták őket, könnyen beilleszkedtek, és már szülőfalujuknak tekintik a települést.
A Bandi Dezső Általános Iskolában a 9 órakor kezdődő osztályfőnöki órán örömmel jelentette a szolgálatos tanuló Szabó Levente szervezőnek, hogy mindenki életben van.
Roman Melania igazgató üdvözlőbeszédében kiemelte az esemény szépségét és hasznosságát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy vigyázzunk arra, hogy ne néptelenedjen el ez a szép és jól felszerelt iskola.
Udvari Margit nyugdíjas tanító egyebek mellett Váci Mihály sorait szánta a mérlegelés eszközéül: „Nem elég a jót akarni, de tenni, tenni kell!”
Bátori Anna nyugdíjas tanító Bonyháról jött el köszönteni egykori óvodásait, és egy kedves történettel lepte meg az osztályközösséget: amikor új épületbe költöztünk, az egyik „jó” fiúcskát otthon megkérdezték, milyen az új óvoda, mire ő így válaszolt: jó, mert nincs benne egy sarok sem!
Ezen rövid visszapillantás után egyéni beszámolók következtek, melyekből kiderült, hogy az ünnepeltek nagyon hálásak szervező társaiknak a nagyszerű alkalomért, amikor újból gyermekszívvel és bátorsággal számoltak be életük szép, eredményes és sikeres pillanatairól. Szorgalmasan és kitartóan tanultak, dolgoztak, és e munka meghozta gyümölcsét: sikeressé lett mindenki azon a területen, melyet képességei alapján felvállalt. Életükben nem volt helye a meghátrálásnak, lelkesen haladtak előre azon az úton, melyet a családból mintáztak. A beszámolókból öröm és boldogság sugárzott. Senki sem panaszkodott nehézségre, ketten már a nagyszülői örömöktől megszépült arccal beszéltek arról is, hogy a gyermekek és unokák inspirációt jelentenek számukra.
A beszélgetést Tóth Katalin és Tóth Gyula tanítók értékelője zárta, melyben az egészséges életmódra való átváltást szorgalmazták a következő ötven évre. Útravalóul néhány papírra vetett hasznos és jó tanácsot osztottak szét.
Az együttlétet a Szikszai Emese magyar szakos tanár által összeállított és a tanulók által bemutatott tartalmas előadás zárta.
A 11 órakor kezdődő istentiszteleten Jenei László Csaba unitárius lelkész több örömhírrel köszöntötte az ünnepelteket. Lélekben megújulva és megerősödve ért véget a találkozó első része a templom udvarán, és családtagok, barátok, rokonok köszöntötték az ünnepelteket, együtt örülve a nagy eseménynek.
Itt még nem ért véget a találkozó, ezután jött a java. Gazdagon megterített asztalok mellett folytatódott a társalgás, nótázás, a tánc és szórakozás, melyhez az élő zenét Toth Szabolcs Levente szolgáltatta nagy szeretettel, odaadással. A szép események megörökítéséről Léva Stefánia gondoskodott. Volt kívánságműsor, dalolás, és természetesen most sem maradt el Aldea Ioan polgármester és felesége meglepetése az ünnepeltek és meghívottak számára: mindenki névre szóló érmet és egy szál virágot kapott ajándékba.
Mindenkinek köszönet a kitűnő szervezésért, a jó hangulatért és a tartalmas együttlétért.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
