2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A marosvásárhelyi bőrgyár megszűnésével nem csak egy nyolcvanéves hagyománnyal rendelkező jól menő iparág került veszélybe, hanem többnyire magyar nemzetiségű munkások ezrei kerültek az utcára.

Fotó: Nagy Tibor


A marosvásárhelyi bőrgyár megszűnésével nem csak egy nyolcvanéves hagyománnyal rendelkező jól menő iparág került veszélybe, hanem többnyire magyar nemzetiségű munkások ezrei kerültek az utcára. Sem a politikumnak, sem az üzletben érdekelteknek nem sikerült megakadályozni a gyár sokak szerint irányított tönkretételét. Végig kellett szenvedni az agóniáját, a gyár végérvényes „kimúlását”, ami ahhoz vezetett, hogy nagy szaktudással rendelkező mérnökök, szakmunkások maradtak kenyér nélkül. Ma csak emlékekben él a gyár, helyén más érdekeket szolgáló szálloda, élményfürdő és vendéglő működik. Valóban, kihalt-e ez az iparág? – teszik fel a kérdést marosvásárhelyiek s azok, akik egykor innen öltözködtek elegáns bőrkabátba vagy vásároltak finomabbnál finomabb kesztyűt.

Koronka és Temesvár maradt a piacon

Az iparág nem halt ki, a bőrgyárból kikerült szakemberek vállalkozóként három-négy kisüzemet hoztak létre, ahol több tíz embert foglalkoztatnak. Ilyen kisüzem a koronkai Hungant Kft. is, ahol kizárólag bőrkesztyűt varrnak. A temesvári mellett ez az egyetlen romániai cég, ahol még bőrkesztyűt varrnak. A céget Székely Sándor és Mándoki Hortenzia mérnöknő vezeti.

– Cégünk 2004-ben létesült, az új koronkai telephelyet 2009-ben építettük fel uniós pályázat révén, amely három részben valósult meg. Először a épületet bővítettük, aztán a kötőgépeket vásároltuk, majd utólag a kesztyűvarrógépeket és berendezéseket vásároltuk meg. Jelenleg 40 alkalmazott dolgozik itt, a munkások 99 százaléka a régi gyárban dolgozott, olyan munkások, akik valamennyien az utcára kerültek – mondja Székely Sándor cégvezető.

Tíz országba exportálnak

A koronkai varroda termeiben derült ki, amit kintről nemigen sejt az ember: temérdek szebbnél szebb színes bőrt szabnak-varrnak itt, ahol a régi gyárak nyomasztó hangulatából semmi sem maradt. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a szabászok, varrónők munkája sokkal könnyebb lenne, mert azért a bérért itt is keményen meg kell dolgozni. S ahogy a szép, színes bőrkesztyűket bálákba rakva látjuk, feltesszük a kérdést, hol kaphatók ezek a szép kesztyűk? – Az itt előállított kesztyűk 95 százaléka exportra készült, éspedig Finnországba, Svédországba, Dániába, Németországba, Ausztriába, Magyarországra, Olaszországba, Portugáliába, Oroszországba és Hollandiába. Ott van felvevőpiac. Olasz cégeknek bérmunkát is végzünk, ami nem a leggazdaságosabb, de van egy jó oldala, éspedig az, hogy inspirálódni lehet, ezáltal követhetjük az új divatot. Olyan cégeknek dolgozunk, mint a Dolce Gabanna, Armani és így tovább. Nagyon nagy megrendelések érkeznek, főleg olyan cégek részéről, amelyek kivonultak a kínai piacról – tájékoztat az igazgató, aki azt is elmondta, hogy az alkalmazottak nettó átlagbére 250-300 euró között van.

Mint a bársony

A négyféle nyersanyagot különféle helyekről szerzik be. A juhbőr Etiópiából, a szarvasbőr az Amerikai Egyesült Államoból és Finnországból, a Nicols típusú bőr Angliából érkezik, míg a kecskebőr hazai bőrfeldolgozók terméke. Az igazgató elmondta, hogy a bőr igen drága portéka, olyan természetes anyag, amely hibás is lehet. A megrendelt tételekért nem mindig utaznak el, hiszen évek óta együtt dolgoznak a szállító cégekkel. Ha történetesen előfordul, hogy a bőr nem megfelelő, akkor visszaküldik és kicserélik. – Nagyon fontos, hogyan dolgoznak a szabászok, milyen pontosan válogatják a bőrt, hogy a kesztyű felületén hibátlan legyen a bőr – állítják a szakemberek. Érdekességként, a varrodában nem csak a felsorolt bőrtípusokból, hanem elefántbőrből készült kesztyűvel is „találkoztunk”, aminek tapintása a bársonyhoz hasonló.

Ma is 3000 embernek lenne munkája

Mándoki mérnöknőnek, aki szintén reggeltől estig a gyárban tartózkodik alig akadt tízpercnyi ideje, hogy szóba álljon velünk. – Sok a rendelés, a határidőket be kell tartani. A németek már nem gyártanak kesztyűt, az olaszok ide jönnek, most nyitottunk a finn piac fele is. A mi munkánk komolyságot igényel. Senki sem gondolná, hogy egy kesztyűn 40-50 művelet végzünk. A minőség és a határidő pontossága a nyitja, hogy megállhatjuk a helyünket a piacon. Sokkal több munkánk lenne, mint amennyit vállalni tudunk, de a kockázat miatt nem gondolkodunk egyelőre nagyobb kapacitásban. Ha üzemelne a régi bőrgyár, biztos, ma is 2500-3000 embernek tudnánk munkát adni! – mondta Mándoki mérnöknő, a cég társtulajdonosa.

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató