Környezetbarát energiaforrás

Az Európai Unió környezetvédelmi keretirányelvei arra ösztönzik a tagországokat, hogy vezessenek be alternatív energiaforrásokat, mivel sem a szél –, sem a kis teljesítményű vízi erőművek vagy a napelemek telepítése nem vagy csak kismértékben károsítja a környezetet, ugyanakkor hosszú távú működtetésük gazdasági hasznot is hajt mind a beruházónak, mind a közösségnek. A cél az, hogy fokozatosan áttérjenek a fosszilis nyersanyag (szén, földgáz) felhasználásáról villamos energia előállítására. A Maros Vízügyi Hatóság által igazgatott Maros vízgyűjtő medencében tíz kis teljesítményű vízi erőmű működik, kettő még épül. Az egyiket nemsokára Vármező fölött a Nagy-Nyárádon helyezik üzembe. 

 

Igen szigorú szabályok és feltételek 

Tulajdonképpen az idén záruló európai uniós támogatási rendszer karolta fel anyagilag ezeknek az alternatív energiaforrásoknak a kiépítését – tájékoztat hivatalában Dávid Csaba, a Maros Vízügyi Hatóság műszaki igazgatója. Az unió zöld kártyákkal támogatja a villamosenergia-termelést. Az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően egy MWh 0,237 zöld bizonylatot ér, ezért 29,3-59,8 eurót fizetnek, attól függően, hogy a termelő miben egyezik meg a gazdasági minisztérium illetékeseivel. Kötelező módon a vízi erőmű által termelt villamos energia 70%-át az Electrica Rt. által működtetett hálózatban kell értékesíteni. Ezt külön felvásárolja az áramszolgáltató vállalat. Mivel a termelőegységek nagy részét gyors folyású patakokon, hegyvidékre telepítik, csak igen szigorú feltételek között lehet építkezni. Először alapos környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Biztosítani kell a minimális vízhozamot, amit az országos vízügyi kutatóintézet határoz meg a többéves átlag alapján. A szóban forgó vízi erőművek csak másodpercenként 10 köbméteres vízhozammal termelnek megfelelő haszonnal. Szárazság esetén, 3 köbméter alatt a berendezés leáll. Ezért szükséges az alapos gazdasági és környezetvédelmi hatástanulmány. A vízügyi hatóság tulajdonképpen a patakmedret (albia minor) adja bérbe, az építkezés a haszonélvező által bérelt állami vagy magánterületen zajlik. Az egyik alapfeltétel, hogy településen kívül kell megvalósítani mind a vízkivételt, mind pedig az áramfejlesztőt. Egy-egy ilyen beruházás 8-10 év alatt amortizálódik, így bármennyire is úgy tűnik, hogy nyereséges, nagy a kockázata – mondja Dávid Csaba. A működési engedélyt is a vízügynek kell kibocsátania, ezért a Vízügyi Hatóság ellenőrző testülete a helyszínen is megvizsgálja, hogy betartják-e a paramétereket, s majd csak ennek függvényében helyezhető üzembe a létesítmény. Természetesen a vízügyi mutatókat (vízhozam biztosítása) továbbra is figyelemmel kísérik. 

Tájba illeszkedő épületek 

A Nagy-Nyárádon levő erőmű haszonélvezője a kolozsvári Niraj Energy Kft. A hatástanulmányt a szintén kolozsvári Naturalnet Kft. készítette 2011-ben. Ebből kiderült, hogy az építkezésre az urbanisztikai engedélyt a cég 2010-ben váltotta ki Alsóköhér községtől, ugyanis mindkét épület a község területén van. 

Az egység három részből áll. Az első a patak felsőbb szakaszán megépített vízgyűjtő tavacska és a vízkivételre szolgáló épület. Innen 6,15 km hosszú 700 mm-es föld alatti vezetéken 277 méter szabadesést követően érkezik a víz a turbinához, amelyet szintén egy erre alkalmas épületben helyeztek el. A vízkivételt a Nagy-Nyárád és a Cigle-patak találkozási pontjánál létesítették, Vármezőtől mintegy 10 km-re. A tanulmány 95 oldalon részletezi az áramfejlesztő működési paramétereit és a természetre gyakorolt hatását. Ennek alapján kapták meg az építők a környezetvédelmi, a továbbiakban pedig az építkezési engedélyt. 

A helyszínen megtudtuk, hogy az építő egy osztrák anyacég, az 1956 óta működő Gebruder Haider Bauunternehmung Gmbh, amely létrehozta Romániában a Gebruder Haider Kft.-t. Ez utóbbi vállalta fel a munkálatokat. Ők az üzemeltető Niraj Energy Kft. főrészvényesei is, társuk Coloman Kiss Ioan magánszemély. Az utóbbi céget egy másik főrészvényes hozta létre azzal a céllal, hogy az említett tanulmány alapján megépíti az erőművet, azonban időközben részesedését eladta az osztrák vállalatnak. A külföldi cég nemcsak Ausztriában, hanem több más országban is szél- és vízi erőművek építésével foglalkozik. Az utóbbiból eddig húszat épített, ebből ötöt Romániában, Hunyad és Fehér megyében is. 

Az építőtelepet Daniel Gabor építésvezető mutatta be. Elmondta, hogy a területet az alsóköhéri tanács bocsátotta rendelkezésükre. Azon igyekeztek, hogy a beavatkozással a lehető legkevésbé változtassanak a környezeten. A föld alatti vezetéket a Nagy-Nyárád erdőkitermelő út mentén építették ki. Az érintett szakaszon rendbe tették az utat, árkot ástak, megerősítették az átereszeket és a hidakat. A munkálatokat követően fűmaggal vetették be azt a területet, ahol kotrógéppel megbolygatták a talajt. 

A vízkivételt deszkával borított épületbe helyezték

– Igyekeztünk az épületet természetes anyaggal bevonni, hogy ne egy betontömb álljon az erdő közepén – mondta Daniel Gabor. A kis tavat úgy képezték ki, hogy csak a szükséges helyen kotorták ki a medret, hiszen biztosítani kell a megfelelő vízhozamot a vezetékekben. A betonfalakon kívül a fák, az erdő érintetlen. Fűmag került a mesterséges töltésre, a partot pedig a patakból kiemelt kövekből készült falakkal erősítették meg. A vízkivételhez vasrácson keresztül áramlik a víz, kamrájában homokülepítő van, hogy csak tiszta víz kerüljön a mintegy 6 kilométerrel lennebbi turbinához. A hallépcső is megfelel a szabványoknak. Itt a kötelező vízhozam 0,8 liter víz másodpercenként. Ezt automata érzékelő méri. Amennyiben ez alá csökken az érték, azonnal lezárul a vízkivétel, leáll a berendezés, hogy a szükséges vízmennyiséget biztosítsák a patakban. Az adatokat online a vízügyi hatóság követőrendszeréhez csatolják, így ott is követhetők az értékek. 

A vízkivételtől üvegszálas vezetéken jut el a víz az áramfejlesztőhöz. Azért a hat kilométeres távolság – magyarázta az építésvezető –, mert meg kellett teremteni az eséshez szükséges szintkülönbséget, mivel állandó vízhozamot és hajtóerőt kell biztosítani a turbináknak. Az áramfejlesztő maximális teljesítménye óránként 1,6 megawatt. Számításaik szerint a beruházás 4-5 millió euró közötti. Ha nincs szárazság, és megfelelő a vízhozam, 10 év után megtérül a befektetett pénz. Mindez úgy, hogy 2016 után is fizeti az unió a zöld bizonylatot. 

Környezetkímélő gazdasági létesítmény

Az építésvezető megnyugtatta a vármezőieket, hogy a turbinát meghajtó és a patakba visszajuttatott víz oxigéndúsabb, mint ami hat kilométerrel fennebb a vízkivételnél a vezetékbe került, így ezeknek a létesítményeknek tulajdonképpen jó környezeti hatásuk van. A termelt áramot egy magánszolgáltató révén értékesítik. A transzformátorházat Vármezőn, a templommal szemben állították fel. Megépítésekor a környéket is rendbe tették. 

Megtudtuk, hogy az ügyintézés miatt későn kezdték el az építést. Amint említettük, az engedélyek és a tanulmány 2011-ben már megvolt. Ennek ellenére rövid idő alatt befejezték az erőművet. 2015. május 8-án kezdték meg a munkálatokat, és november 30-án zárt az építőtelep. Várhatóan december 15-étől üzemképes lesz a vízi erőmű. 

S bár tudomásunk szerint máshol az építők valóságos környezeti katasztrófát okoztak hasonló létesítmények kivitelezésével, a Nagy-Nyárádon meggyőződhettünk arról, hogy az osztrák cég minőségi munkát végzett. Persze, a beavatkozás miatt a vízkivétel és az áramfejlesztő épületének környéke megváltozott valamelyest, de nem jobban, mint egy vágtérnél, ahol nemcsak lecsupaszítják az erdőt, de sok esetben le nem bomló szemetet, hulladékot hagynak maguk után a favágók. Bármennyire is vitatott Romániában az ilyen kis teljesítményű vízi erőművek létesítésének létjogosultsága, globálisan nézve a kérdést, ahhoz, hogy megkíméljük Földünk energiatartalékait, ilyen és ehhez hasonló regenerálható alternatív forrásokra van szükségünk, amelyek biztosítják a fenntartható gazdasági fejlődést.